Sajtó

A felperes 2006. szeptember 11-étől állt az alperes alkalmazásában. Később szakszervezeti tisztségviselő is volt. A felperes v-i lakos lévén a 2007. április 30-án kelt lakásbérleti szerződés alapján 2007. májusától határozatlan időre bérbe vett egy ingatlant D-ban, amelyre tekintettel albérleti támogatást igényelt a munkáltatótól. Ezt követően 2009. március 3-án lakásbérleti szerződést kötött egy másik lakásra, majd 2013. július 3-án ismét albérleti támogatás iránti kérelmet terjesztett elő.

A nyomozó ügyészség 2013. június 24-én a felperest gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. A felperes gyanúsítására tekintettel az alperes 2013. július 3-án méltatlansági eljárást rendelt el vele szemben, melynek eredményeként a háromtagú méltatlansági bizottság határozatával megállapította a felperes méltatlanságát a gyanúsításban foglaltakkal indokolva.

A devizahiteles ügyekről, az új Polgári perrendtartásról és a Polgári Kollégium legfontosabb döntéseiről beszélt dr. Wellmann György az InfoRádiónak adott interjújában. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a „Paragrafus” című műsornak nyilatkozott 2018. január 11-én.

Az interjúról itt olvashat.

A környezetvédelmi jog aktuális kérdéseit vitatták meg bírák, jogtudósok, egyetemi oktatók és bírósági főtanácsadók 2017. január 11-én a Kúrián. A legfőbb bírói fórum épületének Majláth termében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen részt vett többek között dr. Darák Péter, a Kúria elnöke; dr. Szabó Marcell alkotmánybíró; prof. dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes; dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense; az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület képviselője és a Miskolci Egyetem jogi karának oktatói.

A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő közötti egyösszegű vállalkozási szerződés alapján elvégzett munkákat a vállalkozó készre jelentette. A felek az átadás-átvételi eljárást megkezdték, ezt követően azonban a megrendelő hibalistát nem állított össze, az átvételről, illetve annak megtagadásáról, valamint szavatossági igényeiről nem nyilatkozott. A vállalkozónak az átadás-átvételi eljárás folytatását célzó felhívása is eredménytelen volt.