Interjút adott a Magyar Időknek a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter a konzervatív közéleti napilap kérdéseire válaszolva beszélt a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának folyamatáról, a választási jogorvoslati rendszer tapasztalatairól és a Kúria ügyelosztási rendjéről is.
A 2018. július 18-án megjelent interjú itt olvasható.
Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését
A felperes 2011. júniusától ügyvédjelölt munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a munkaviszonyt a 2014. március 13-án kelt felmondással, megszüntette, mert a felperes a munkáját – a felmondásban konkrétan megjelölt munkafeladatok kapcsán – pontatlanul, a munkáltatói utasításokat és az alkalmazandó jogszabályokat figyelembe nem véve végezte, illetve el sem végezte. A felperes keresetében – egyebek mellett – a jogellenes felmondás jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
Az alperes a 2000-től gazdasági igazgató, 2016. január 4-től fejlesztési referens munkakörben foglalkoztatott felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2016. szeptember 30-án kelt és közölt rendkívüli felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint a felperes 2016. február 12-én az alperes nevében jogosulatlanul építési munkálatokat rendelt meg, amelynek elvégzéséről 2016. áprilisban szintén jogosulatlanul teljesítés igazolást állított ki.
A Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alapján az öregségi nyugellátást igénylő a rendelkezésben – nem kimerítő jelleggel – felsorolt okiratokkal bizonyíthatja azt is, hogy az átlagkereset számítás szempontjából releváns időszakban a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől eltérő, magasabb összegű keresetet, jövedelmet szerzett.