Sajtó

A peres felek 2000-től 2013-ig disztríbútori, majd díleri rendszerben álltak egymással jogviszonyban. A felperes különböző időpontokban megkötött szerződésekkel az alperes szolgáltatásainak közvetítésére, készülékek Magyarországon történő értékesítésére, illetve ügyleti képviseletre kapott megbízást az alperestől.
A peres felek közötti kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése után a felperes jelezte az alperes részére, hogy kiegyenlítésre tart igényt.

Az átadás-átvétel három alanyú ügylettel is megvalósulhat. Az a perdöntő, ha a gazdasági egység feletti hatalomváltás megvalósult, ami által a munkavállalók irányítására jogosult munkáltató személye megváltozik (BH2003.435.). Az Mt. 36. § (1) bekezdésén alapuló munkáltatói alanyváltás esetén nem merülhet fel az átszállással összefüggésben az elszámolási és a munkakör átadási kötelezettség elmulasztása, mivel az átszállással a munkaviszony nem szűnik meg.

Az alábbiak szerint nem jogszabálysértő az eljárt bíróságok jogköveztetése, mely szerint a BM rendelet szerinti járőr beosztáshoz képest a szabálysértési előkészítő eljárások ellátása akkor is a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásának minősül, ha az alperes a felperesi szolgálati beosztást járőr (szabálysértési) beosztásnak nevezte el. Ezért a jogerős ítélet nem sérti a Hszt. 71. § (1) bekezdése c) pontját és 71. § (5) bekezdését, melyre az alperes jogszabálysértésként maga sem hivatkozott (Pp. 272. § (2) bekezdés, 1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. és 4. pont).

Interjút adott a Magyar Időknek a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter a konzervatív közéleti napilap kérdéseire válaszolva beszélt a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának folyamatáról, a választási jogorvoslati rendszer tapasztalatairól és a Kúria ügyelosztási rendjéről is.

A 2018. július 18-án megjelent interjú itt olvasható.

Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését