A bírói önigazgatást félreértve az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke már nemcsak a neki tetsző és nem tetsző felszólalások között válogat, és tiltja meg az utóbbiak elmondását, hanem a látszatra sem adva, saját titkos (általam sem ismert, más számára sem elérhető) szabályzata alapján saját hivatali alkalmazottjával kéreti számon az OBT bíró tagját, ha annak véleményével nem ért egyet. A minden alkotmányos alap nélküli provokációra értelemszerűen nem adhatok hivatalos választ, mert ezzel elismerném annak jogi alapját. Ilyen jogi alap nincs, a levél Magyarország alkotmányos rendjével nem egyeztethető össze. Ettől azonban a levél létezik, ezért – mivel nem tudhatom előre, hogy ki és mire fogja felhasználni – a nyilvánosság előtt visszautasítom azt.
Az OBT 2026. február 4-ei ülésének jegyzőkönyve (obt-jud.hu/sites/default/files/ulesek/Jegyzokonyv_2026.02.04.pdf) világosan tartalmazza, hogy a Kúria elnöke az OBT egyetlen tagját sem nevesítette. Ettől még a tények tények maradnak.
Tény, hogy politikai nyomásgyakorló „civil” szervezetek (Amnesty International Hungary, TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, K-Monitor, Mérték Media Monitor, Ökotárs, Political Capital, Transparency International Hungary) 2026. január végén közreadtak egy angol nyelvű anyagot azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság azt használja fel a Magyarország jogállamisági helyzetét elemző 2026-os állásfoglalásában (transparency.hu/wp-content/uploads/2026/01/HUN_CSO_contribution_EC_RoL_Report_2026.pdf). A „civil” szervezetek szövege több helyen szinte szó szerint egyezik az OBT még el nem fogadott bizottsági szövegével, amely az Alaptörvény módosítása árán is meg kívánja változtatni az igazságszolgáltatás rendszerét. A leírtakról az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete már érdeklődött is a Kúrián.
Tény, hogy az OBT alkalmazottjának levele a Kúria elnöke kijelentésének csak egyik felét kifogásolja, azt, amelyik a kiszivárogtatásra utal. A másik felét, azt, hogy a szöveg kialakítását eleve „politikai befolyás érte” nem említi. Márpedig a szöveg egyes részei illeszkednek politikai pártokhoz köthető személyek korábbi nyilvános állásfoglalásaihoz, és a napokban megjelent Felforgatókönyv – a rendszerváltozás forgatókönyve című kötet igazságügyi fejezete (amely vállaltan a Res Iudicata Egyesület javaslatain alapul) is feltűnő egybehangzásokat tartalmaz az OBT szóban forgó tervezetével.
Tény, hogy az OBT nem találta aggályosnak a tagjai által jegyzett szöveg átvételét „nemzetközi anyagba” (obt-jud.hu/sites/default/files/ulesek/Jegyzokonyv_2026.02.04.pdf 9. oldal).
Tény, hogy a Kúria elnökét – az Országgyűléstől származó közjogi legitimációját félreértelmezve – csak politikusok és az OBT néhány tagjai nevezik „politikai kinevezettnek” (hogy kik, az OBT jegyzőkönyveiből ellenőrizhető).
Tény, hogy az OBT többsége következetesen nem kíván szembenézni azzal a ténnyel, hogy bírák adatai szerepelnek vagy szerepelhetnek az úgynevezett Tisza-listán (olvasható a 2025. december 3., 2026. január 14., 2026. február 4. ülések jegyzőkönyveiben:
obt-jud.hu/sites/default/files/ulesek/Jegyzokonyv_2025.12.03.pdf ,
obt-jud.hu/sites/default/files/ulesek/Jegyzokonyv_2026.01.14.pdf,
obt-jud.hu/sites/default/files/ulesek/Jegyzokonyv_2026.02.04.pdf ).
Végezetül tény, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a bíróságok ügyeit illetően a Kúria elnökét is megilleti a szabad véleménynyilvánítás joga (Case of Baka v. Hungary 20261/12). Az ülésen kifejtett vélemény miatt indított integritás-vizsgálat a legenyhébb olvasat szerint is hozzá nem értésre utal. Erősebb – és valószínűbb – olvasat szerint arra, hogy az álláspontom megalapozott: az OBT többsége már meg sem kísérel pártatlannak látszani. Nincsenek aggályaik az igazságszolgáltatás politikai megosztásával szemben. Ez pedig nincs összhangban Magyarország alkotmányos rendjével és az igazságszolgáltatás kötelező politikai semlegességével.
Budapest, 2026. február 16.
Varga Zs. András
***
A Res Iudicata Egyesület 2026. február 16-án este érkezett kérésére
az általuk megjelölt határidőben a fenti közleményt a világhálóról sebtében összegyűjtött alábbi képernyőfotókkal egészítjük ki:
Mindezek alapján
- nem áll módunkban kétségbe vonni Laczó Adrienn és a Res Iudicata Egyesület kapcsolatát,
- nem áll módunkban kétségbe vonni Laczó Adrienn és a Tisza-párt kapcsolatát,
- nem áll módunkban kétségbe vonni, hogy a Felforgatókönyv egyik fejezetének szerzője Laczó Adrienn,
- nem áll módunkban kétségbe vonni, hogy Laczó Adrienn könyvfejezetében a Res Iudicata Egyesület anyagait használta fel,
- nem áll módunkban kétségbe vonni, hogy a Felforgatókönyv tartalma összefüggést mutat az Országos Bírói Tanács jegyzőkönyveiben olvasható álláspontokkal.
Amennyiben a Res Iudicata Egyesület (amely az integritás-ügyben érintett Országos Bírói Tanács ülésein többször részt vett) a fentiekkel szemben kétséget kizáró adatot szolgáltat, a közleményt a továbbiakban is kiegészítjük.
Budapest, 2026. február 17.
A Kúria Sajtó és Protokoll Osztálya
***
A Res Iudicata 2026. február 17-i levele
***
Az OBT 2026. február 17-én az alábbi közleményt tette közzé:
https://obt-jud.hu/hu/valasz-kuria-elnokenek-az-obt-elnoke-tevekenysegevel-kapcsolatos-kozlemenyere
(A közvélemény tájékoztatására: A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 118. § (1) bekezdése szerint a Kúria elnöke nem tartozik a bírósági vezetők közé. Ez Magyarország alkotmányos rendje.)
***
Újabb reakciók:
Amnesty International Magyarország Facebook bejegyzése
Magyar Helsinki Bizottság cikke
(Emlékeztetünk arra, hogy a változatos formában és hangvétellel megjelent értékeléseknek mi az eredeti tárgya:
Az OBT néhány volt, illetve jelenlegi tagja a Kúria elnökét „politikai kinevezett” jelzővel illeti. Az USA prezidenciális kormányzati rendszerében ez a konkrét jelentéssel bíró minőség Magyarország parlamentáris kormányformája miatt itthon értelmezhetetlen, ezért nyilvánvalóan nem közjogi, hanem közéleti (politikai) felhangú minősítés. A Kúria elnöke ezt szóvá tette, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a minősítést az OBT-n kívül csak jól körülírható politikai és politikaközeli szervezetek használják, továbbá arra is, hogy az OBT és szóban forgó szervezeti kör harmonizált kommunikációjára más példák is vannak. Az OBT elnöke ezért a véleményért jogi alap nélküli integritás-vizsgálatot kezdeményezett. Az első közleményünket követő reakciók erősítik az összehangolt kommunikációra vonatkozó vélemény megalapozottságát; természetesen nem felejtve, hogy Magyarország Alaptörvénye biztosítja és védi a véleménynyilvánítás szabadságát.)
***