Darák Péter: El kell fogadnunk a jog igazságosságát

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. március 22.

Az igazságosság és a jog viszonyrendszeréről beszélt a Kúria elnöke a XXVII. Jogi Beszélgetések elnevezésű konferencia második napján 2019. március 22-én, Kaposváron. “A kiegyenlítő állam esélyt teremt” című előadásában kifejtette, az igazságos bánásmód iránti igény velünk született. Dr. Darák Péter a “Jogállam – jó állam” mottó mentén megrendezett tanácskozáson kiemelte, az igazság lelki és szociális szempontból is személyiségünk része.

A legfőbb bírói fórum vezetője az igazságszolgáltatás és a vállalatgazdaságtan közötti párhuzamokat ismertetve rávilágított, sok a hasonlóság a gazdasági és az állami-jogi folyamatok között, ugyanis mindkét esetben értékteremtés folyik. Kiemelte, egyre több felelősséget, iránymutatást vár el a társadalom és a bírósági rendszer az igazságszolgáltatás szakmai irányítójától, a Kúriától. Erre figyelemmel Darák Péter elmondta, a Kúria dolgozik az új, középtávú intézményi stratégiáján. A készülő dokumentum kiemelt figyelmet fordít a Kúria jövőbeni szerepére, feladataira, az igazságszolgáltatásban betöltött funkciójára.

A Kúria elnöke beszélt a legfőbb bírói fórum közleményéről is, amely az Európai Unió Bíróságának (EUB) devizahiteles pereket érintő, március 14-én meghozott ítélete kapcsán jelent meg. A közlemény leszögezi, az EUB döntése szerint az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelensége miatt a szerződés „megsemmisítését”, aminek következtében a fogyasztó mentesülne az árfolyamkockázat viselése alól. A Kúria megítélése szerint azonban a magyar nemzeti szabályozás nem ilyen tartalmú, mert ezek az érvénytelenségi jogkövetkezmények a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések esetében azzal az eredménnyel járnak, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésétől kezdődően mentesül az árfolyamkockázat viselése alól. A Kúria Konzultációs Testülete pedig tovább vizsgálja azt a kérdést, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik.

A Kúria egyik büntető tanácsának friss, plakátok összefirkálásával kapcsolatos döntését megemlítve Darák Péter kiemelte, a falfirka nem csak véleménynyilvánítás, hanem büntetőjogilag sem közömbös magatartás, a rongálás tényállásszerűségének megállapítására adhat okot.

Az igazságosság és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról értékezve a Kúria elnöke elmondta, mindenki a maga részére és mások költségére kívánja igazságérzetét érvényesíteni. Ezért van szükség egy jól működő igazságszolgáltatásra. Rámutatott, az igazságosság a jog eszményképe. Akkor lép színre, ha érdekek ütköznek, vezérli a cselekedeteinket. Darák Péter szerint a jog és az igazságosság egymásra vannak utalva, ugyanakkor hiányzik a kettő között az állandó harmónia. A pozitív jog az igazságossággal szemben egy jól működő szabályrendszer, viszont az igazság eszméjét mindenki önállóan értelmezheti. Kiemelte, az anyagi igazságosság legfőbb letéteményese maga az alkotmány. Az igazságosság közvetlen érvényesüléséhez törvényre, hatalommegosztásra, igazságszolgáltatásra, demokráciára van szükség. Mindazonáltal minden jogállamban szükség van arra, hogy a jog igazságosságát elfogadják. Szerinte téves az a felfogás, amely az igazságosságot és a jogállamot szembeállítja egymással. Az igazságosságot a mindennapok tökéletlenségéhez kell igazítani, enyhítésre szorul, ezért csak olyan mértékben követelhető egy társadalomban, amennyiben az az ember túlélését szolgálja.

Kaposvár, 2019. március 22.

A Kúria Sajtótitkársága

A témában megjelent tudósítások: