Keresés

I. Kisajátításnak jogszabályban meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében van helye; amennyiben a helyi önkormányzat rendelete mint jogszabály a terület- és településrendezés körében megállapítja a közérdekű célokat, az az ügyben eljáró feleket köti.

A Földforgalmi tv. 5. § 9. pontja szerinti helyben lakó fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően (5/2022. Jogegységi határozat) [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. §].

Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos korlátozás érdekében folytatott, a szükséges engedély kiadásához elfogadható technológiai gyakorlat megfelelőségének igazolása az üzemeltető feladata annyiban, hogy a hatóság rendelkezésére bocsássa a korlátozás vissza nem fordíthatóságára vonatkozóan szükséges bizonyítékoka [2012. évi CCXVII. törvény (Ügkr.tv.) 3. § (1) bek.; 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (Ügkr.vhr.) 1. § (5) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A védőoltás beadásának célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása és ennek tükrében kell vizsgálni a védőoltás ismételt beadásának kötelezettségét, annak egészségügyi kockázatát, az oltás beadásának orvosszakmai szempontból való indokoltságát.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti, földek egybefoglalt vételáron történő értékesítésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az egybefoglalt vételáron értékesíteni kívánt földek mindegyike a törvény hatálya alá tartozik [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 5. §, 17. §, 19. § (5) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az Foktftv. és a Rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben az Inytv. rendelkezései az irányadók az Foktftv.-ben és a Rendeletben foglalt eltérésekkel. A bekebelezési eljárásban egyoldalú jognyilatkozatot tevő személy állampolgárságát az okiratnak tartalmaznia kell. Ennek hiányában az okirat nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (1) bek. g) pont; 647/2020. (XII. 23.) Korm. rend. 36. § (1) bek.; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 2. §].

Nem jogszabálysértő, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem elutasítását a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban meghozott határozatába foglalja.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban – figyelemmel az Ákr. 8. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra – az Inytv. 47. §-ában meghatározott Ákr. szabályait kiegészítő szabályokon túl az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései is alkalmazhatók.  

A bíróság a közigazgatási perben annak felülvizsgálatát végzi, hogy a hatóság határozatai megfelelnek-e a rájuk irányadó jogszabályoknak. A Kúriának, az elsőfokú bíróságnak és a hatóságnak azonban nem feladata annak kimunkálása, hogy mi lett volna az a helyes adózói eljárás, amely megfelel a vállalatcsoport érdekeinek [1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (1) bek., 39. § (1), (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1), (2) bek., 52. § 37. pont, 121. § (2) bek.; 2000. évi C. törvény (Számtv.) 73. § (4) bek.].

A Tao tv. 18/D. § (8) bekezdése szerinti kérelem jogvesztő határidőn túli előterjesztésének jogkövetkezménye annak visszautasítása [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18/D. § (8) bek.; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 48. §, 52. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Amennyiben a fél keresetében a határidő elmulasztása kapcsán nem kéri az adóbírság törlését, akkor a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésnek minősül az, ha ennek ellenére a bíróság erről rendelkezik. Hasonlóképpen, ha a fél kizárólag az adóbírság mértékét vitatja és az adóhatósági indokolás hiányát állítja, a bírság mérséklését viszont nem kéri, akkor a kereseti kérelmen túlterjeszkedésnek minősül az, ha ennek ellenére az elsőfokú bíróság a bírság mérséklésének körülményeit is megvizsgálja, és e körben is határoz [2017. évi CL. törvény (Art.) 215. §, 219. § (1), (2) bek.; 2017.