11

248. I. Ha az ítélet hatályon kívül helyezésére a vádon túlterjeszkedés miatt nincs törvényi ok, az anyagi jogi okból előterjesztett felülvizsgálati indítványt akkor is a jogerős ítéleti tényállás [...]

I. Ha az ítélet hatályon kívül helyezésére a vádon túlterjeszkedés miatt nincs törvényi ok, az anyagi jogi okból előterjesztett felülvizsgálati indítványt akkor is a jogerős ítéleti tényállás alapulvételével kell elbírálni, ha az a vádban nem rögzített ténymegállapításokat tartalmaz [Be. 659. § (1) bek.]. 
II. A terhelt és a sértett közötti, erőszakot nélkülöző testi kontaktus nem alapozza meg a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rablás bűntettének megállapíthatóságát [Btk. 365. § (1) bek. a) pont].

247. A csődbűncselekmény tettese az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő [...]

A csődbűncselekmény tettese az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. A tettesi minőséget tehát az is megalapozhatja, ha az adott elkövetőnek ugyan nincs rendelkezési jogosultsága, de rendelkezési lehetősége, tehát a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezése igen, és ezzel él is [Btk. 401. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 13. § (1) és (3) bek.].

246. Abszolút eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha az általa csalás bűntetteként minősített cselekmény leírása során a tényállásban olyan, a vádban is szerepeltetett tényeket [...]

Abszolút eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha az általa csalás bűntetteként minősített cselekmény leírása során a tényállásban olyan, a vádban is szerepeltetett tényeket is megállapít, amelyek – a csalás mellett – a törvényszék hatáskörébe tartozó befolyással üzérkedés bűntettének megvalósítására is alkalmasak lehetnek [Btk. 299. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont; Be. 20. § (1) bek. 11. pont, 608. § (1) bek. c) pont].

244. I. Minél veszélyesebb egy adott tevékenység végzése az emberi életre, testi épségre, egészségre, annál nagyobb felelősség hárul az ilyen tevékenységet végző, irányító, azt ellenőrző személyekre [...]

I. Minél veszélyesebb egy adott tevékenység végzése az emberi életre, testi épségre, egészségre, annál nagyobb felelősség hárul az ilyen tevékenységet végző, irányító, azt ellenőrző személyekre, következésképpen az ehhez igazodó elvárhatósági szint (szabálykövető magatartás igénye) is egyre magasabb. Lőfegyvert csak a legmagasabb fokú biztonság követelményével összhangban állóan szabad használni, amelyhez úgy a használatra, kezelésre vonatkozó szabályok teljes ismeretében, mint a működtetésben való jártasságban megnyilvánuló felkészültség is nyilvánvalóan hozzátartozik [Btk. 165.