11

A felülvizsgálati kérelem befogadása körében nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálni, ezen jogegységre vonatkozó követelményből eredően a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőséget is jogi szempontból lehet értékelni [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1), (3) bek.].

A közérthetőség az adóhatóság ügyfelekkel való kapcsolattartására vonatkozó követelmény, önmagában erre az alapelvre hivatkozva a határozat érdemi vizsgálatát mellőzve nem lehet megállapítani azt, hogy az adóhatóság nem megfelelően tett eleget indokolási kötelezettségének [2017. évi CLI. törvény (Air.) 2. §, 73. §, 99. §].

I. A közalkalmazott pedagógus esetén az órarend által beosztott lyukas óra – előre meghatározott helyettesítési rend hiányában – beosztott munkaidőnek minősül, annak teljes tartama alatt a pedagógus helyettesítésre volt kötelezhető, így az nem minősül munkaidő beosztástól eltérő munkavégzésnek. 

I. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik lehetséges, a törvényben kifejezetten elismert oka, ha az adott szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Helye van a kérelmezettel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásnak, amennyiben a kérelmezett bármely szervének, akár egyetlen szervének eljárásával megvalósul a nem törvényes – akár jogszabályi rendelkezésbe, akár a létesítő okiratba ütköző – működés. 

Látszólagos keresethalmazat esetén a felperes vagylagosan vagy eshetőlegesen több keresetet terjeszt elő, de ezek egyidejű létezése csak átmeneti jellegű, mert a felperes nem valamennyi keresetére kiterjedő ítéleti rendelkezést, hanem csupán keresetei egyikének megfelelő döntés meghozatalát kívánja. Eshetőleges kereset esetén ezért az elsődlegesen elbírálni kért kereset alaptalansága esetén vizsgálható csak a másodlagos, illetve a sorrendben hátrébb álló további kereset(ek) megalapozottsága. A sorrendiség egyben az érdemi döntés korlátját is jelenti a Pp. 342.

I. A felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg olyan új jogszabálysértés, amelyre a fél korábban nem hivatkozott, és amelyre vonatkozóan a jogerős határozat döntést nem tartalmaz. 
II. Ha a tag az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése esetén az írásbeli szavazásra nyitva álló határidőn belül kinyilvánítja, hogy a kezdeményezés szerinti tárgykörben a döntéshozó szerv összehívását kéri, a legfőbb szerv ülésének összehívása nem mellőzhető. 

Az anyagi pervezetés a hivatalból észlelendő tény kivételével nem terjedhet ki a kereseti kérelmet meghaladó anyagi jogi iránymutatást magában foglaló tájékoztatásra. Így értelemszerűen arra sem, hogy a bíróság a felperes tudomására hozza, hogy adott esetben mely alanyi jog érvényesítése vezethetne az alperessel szembeni keresetének eredményességéhez, avagy azt, hogy az előterjesztett kereset – az általa érvényesített jog az anyagi jogszabályokból következően – helyesen, konkrétan mely személlyel szemben érvényesítő [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §, 369. § (4) bek., 370.

A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5–6. pont, 31. § (4) bek.].

I. A sérelemdíj magánjogi büntetés funkciójának érvényesítését nem zárja ki az, hogy a személyiségi jogot sértő magatartás bűncselekményt is megvalósított, és a jogsértővel szemben büntetőjogi szankciót alkalmaztak. 

A szülői felügyelet gyakorlása rendezésénél/újrarendezésénél a testvérek érdeke önállóan vizsgálandó. Az egyik gyermek érdeke nem jelenti automatikusan a másik gyermek érdekét is, a gyermekek saját jövőjükről megfogalmazott nyilatkozatai eltérhetnek, ami – az egyéb peradatok értékelése mellett – megalapozhatja a testvérek szétválasztását [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. § (2) bek., 4:170. § (1) bek.].