11

I. A bíróságok a Kp. 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatukat az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítése körében különösen akként teljesítik, hogy a jövő nemzedékek érdekeit közvetlenül érintő eljárásban az alapvető jogok biztosát hivatalból értesítik a perbelépés lehetőségéről. 

A Földforgalmi törvény 21. § (5) bekezdésében kötelezően előírt, a Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott teljes bizonyító erejű magánokirat alakisági feltételei közül a név és lakcím olvashatóságának megítélése – annak kétségessége esetén – az elfogadó jognyilatkozat valamennyi és eredeti példánya jogalkalmazó általi vizsgálatát indokolja. 

Az Art. XXV. fejezetében szabályozott fizetési kedvezményekhez kapcsolódó fellebbezés esetén az adóhatóság nem fizetési kötelezettséget állapít meg, hanem az egyébként előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezéséről határoz, ezért a fellebbezési illetéket az Itv. 29. § (2) bekezdés második fordulata alapján kell megállapítani [1990. évi XCIII. törvény (Itv.); 2017. évi CL. törvény (Art.) 198. §, 201.§].

A jogellenes munkaidő-beosztás lehetséges jogkövetkezménye tekintetében irányadónak kell tekinteni a Kúria Mfv.X.10.257/2019/7. számú közzétett precedensképes határozatát, és ennek megfelelő alkalmazásával a heti pihenőidőt megelőzően be nem osztott napi pihenőidő tartamára eső munkavégzés minősül rendkívüli munkaidőben végzett munkának, és ennek az Mt. 143. § szerint lehetséges jogkövetkezménye, meghatározott mértékű bérpótlék megfizetése merülhet fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 104. § (1) bek., 143. § (2) bek.].

Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokolásával szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy nem megfelelően támad, – a kérelem az adott körben nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges tartalmi elemekkel – irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (1)–(2) bek., 275. § (1)–(2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. §].

I. A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet nem polgári jogi jogviszonyt szabályoz. A közjogi szabályozás tárgya a nemzeti vérkészlettel való jövőbeni gazdálkodás, ennek keretében – egyebek mellett – az ipari plazma értékesítése. A Korm. rendelet 11. § (1)–(2) bekezdése a hatályba lépést követő értékesítésekre vonatkoznak. 

A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A szerzői jog az alkotás tényéből származik, a szerzői műtől nem szakítható el, a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény a mű létrejötte [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (3) bek.].

I. Veszélyes üzemi felelősség esetén a kimentéshez megkövetelt, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok két feltétel egyidejű fennállását jelenti: a kár okának egyrészt a veszélyes üzem működési körébe nem tartozónak, vagyis külsőnek, másrészt elháríthatatlannak kell lennie. A konjunktivitásból következően bármelyik feltétel hiánya a másik feltétel fennállásának vizsgálatát szükségtelenné teszi. 

Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) természetéből adódóan mértékének/összegének megállapítása összetett kérdés. Ilyen típusú kártérítési igény esetén valójában egy meg nem valósult (hipotetikus) helyzetet kell értékelni. Ez szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a bíróság a kár, illetve a kártérítés összegét tipikusan mérlegelés útján és nyilvánvalóan közelítő jelleggel tudja meghatározni, ami eljárásjogi oldalról a régi Pp. 206. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazását jelenti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. b) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177.