CKOT2015.11.9:13. A 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján előterjeszthető kereseti kérelmek, és azok követelményei. Számadási kötelezettség megállapítása, számadás helyességének megállapítása, valamint a számadási kötelezettség megállapítása és a felperes által előterjesztett számadás helyességének megállapítása iránti kereset (a továbbiakban: számadási kereset)
A Pp. 123. § első mondatán alapuló számadási keresetek is megállapítási keresetek. Kérdés ezért, hogy a 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ainak a megállapítási keresetek tilalmára vonatkozó rendelkezései kiterjednek-e a számadási keresetekre. Ahogy a 2015. szeptember 28-án megtartott konzultáció emlékeztetőjének II/1. pontja is tartalmazza, a 2014. évi XL. törvény fenti rendelkezései csak az érvénytelenség megállapítása iránti megállapítási kereset előterjesztését nem teszik lehetővé, így bármilyen más megállapítási kereset (pl.: szerződés létre nem jöttének megállapítása, a jövőbeli törlesztőrészletek összegének megállapítása stb.) előterjeszthető. Az ilyen, nem a szerződés teljes vagy részleges érvénytelenségére vonatkozó megállapítási kereseteket érdemben kell elbírálni, és ha annak feltételei hiányoznak, ítéletben kell elutasítani.
A Pp. 123. § első mondatán alapuló számadási keresetek ugyan megállapítási keresetek, de ebben az esetben a kereset nem az érvénytelenség megállapítására, hanem a számadás (fennállásának, helyességének, fennállásának és helyességének) megállapítására vonatkozik, így az ilyen keresetek előterjesztése és érdemi elbírálása nem tiltott a 2014. évi XL. törvény 37. és 39. §-ai alapján.
A számadási keresetek megállapításra irányulnak, de nem vonatkoznak rájuk a megállapítási keresetek – Pp. 123. § második mondatában – megjelölt feltételei, vagyis számadási keresetek esetén nem szükséges vizsgálni, hogy a kért megállapítás a felperesi jogmegóváshoz szükséges-e, az az alperessel szemben szükséges-e, és a felperes teljesítést (marasztalást) követelhet-e. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felperes számadási keresetet bármilyen jogviszonyban alappal előterjeszthetne, feltétel nélkül sikerrel érvényesíthetne. A Pp. 123. § második mondata csak a megállapítási keresetek előterjeszthetőségének eljárásjogi feltételeit, az első mondata pedig – e feltételek megkövetelése nélkül – a számadási keresetek lehetséges fajtáit jelöli meg. Ettől még a megállapítási/számadási kereset esetén az érvényesíteni kívánt jog nem a Pp. 123. §-a, hanem az az anyagi jogi rendelkezés, amely lehetővé teszi a keresettel érvényesített igény támasztását. Erre figyelemmel számadási kereset esetén mindig a felek közötti jogviszonyt kell vizsgálni, és ez alapján kell elbírálni, hogy a felek közötti jogviszony alapján az alperesnek fennáll-e jogszabályból vagy szerződésből eredő számadási/elszámolási kötelezettsége a felperessel szemben (BH 1993.249.). Ha a felek közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok vagy a felek szerződése alapján az alperesnek fennáll ilyen kötelezettsége, úgy a felperes előterjeszthet számadási keresetet, ennek hiányában az ilyen keresetet ítélettel el kell utasítani.
Számadási/elszámolási kötelezettség terheli a régi Ptk. alapján
- a gondnokot évente (régi Ptk. 20/D. §),
- a zálogjogosultat a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgy értékesítése után [régi Ptk. 258. § (3) bekezdés],
- kézizálogjog jogosultját a zálogtárgy hasznaival kapcsolatban [régi Ptk. 265. § (4) bekezdés],
- óvadék jogosultját a kötelezettel szemben [régi Ptk. 271. § (3) bekezdés],
- a megbízottat a megbízóval szemben a megbízási szerződés megszűnésekor [régi Ptk. 479. § (2) bekezdés],
- a polgári jogi társaság tagjait évente [régi Ptk. 571. § (1)-(2) bekezdés], valamint a társaság megszűnésekor [régi Ptk. 578/A. § (1) bekezdés].
A régi Ptk. alapján hitel- vagy kölcsönszerződés alapján számadási/elszámolási kötelezettség nem áll fenn. Ha a felperes számadási keresetet terjeszt elő, úgy mindig a felek jogviszonyát létrehozó szerződés tartalma, valamint az adott szerződésre irányadó speciális jogszabályok alapján kell abban a kérdésben állást foglalni, hogy az alperest terheli-e számadási/elszámolási kötelezettség. Ha nem, úgy a számadási keresetet – a számadás tartalmának érdemi vizsgálata nélkül – ítélettel el kell utasítani.
1. Fennálló vagy megszűnt szerződés teljes érvénytelenségére alapított számadási kereset
A fentiekben kifejtettek szerint számadási/elszámolási kötelezettség a felek közötti jogviszonyból eredhet, jogszabály vagy a felek szerződése alapján. A felperes ezért sikerrel nem alapíthatja keresetét arra, hogy a felek közötti szerződés teljesen érvénytelen, és ezért terjeszt elő számadási keresetet, hiszen ha a felek közötti szerződés érvénytelen, akkor a szerződésre jogosultságot – így számadásra való jogosultságot – nem lehet alapítani. Ha a felperes a szerződés teljes érvénytelenségét állítja, akkor az érvénytelenség további jogkövetkezményei iránt terjeszthet csak elő keresetet, ezért ilyen esetben a számadási keresetet érdemben ítélettel el kell utasítani. Mindezek egyaránt vonatkoznak a fennálló és a megszűnt szerződésekre is.
2. Fennálló vagy megszűnt szerződés részleges érvénytelenségére alapított számadási kereset
Ha a felperes fennálló vagy megszűnt szerződés részleges érvénytelenségére alapítva terjeszt elő számadási keresetet, úgy először abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a felek jogviszonyát létrehozó szerződés, valamint az adott szerződésre irányadó speciális jogszabályok alapján az alperest terheli-e számadási/elszámolási kötelezettség. Ha nem, úgy a számadási keresetet – a részleges érvénytelenség és a számadás tartalmának érdemi vizsgálata nélkül – ítélettel el kell utasítani.
Ha a felek jogviszonya alapján az alperest számadási/elszámolási kötelezettség terheli, úgy lehetséges, hogy a szerződés valamely feltételének érvénytelenségét - és így annak kiesését - állítva kéri annak figyelembevételét a számadás helyessége körében. Ebben az esetben először el kell bírálni a részleges érvénytelenség kérdését, majd annak eredményét figyelembe véve kell dönteni a számadás helyességéről.
A felek jogviszonya – a számadási kötelezettséget előíró szerződéses vagy jogszabályi rendelkezés tartalma – alapján lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy a felperes csak a jogviszony megszűnésekor, vagy ezt megelőzően is kérhet-e számadást. Ha csak a jogviszony megszűnésekor kérhető a számadás, akkor fennálló szerződés esetében a számadás követelése idő előtti, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert meg kell szüntetni.
Ha a szerződés megszűnt, akkor érdemben kell elbírálni a számadási kötelezettség fennállását, ha pedig ez fennáll, akkor először a részleges érvénytelenségről, majd annak eredményeként a számadás helyességéről kell határozni.
[2014. évi XL. törvény 37. §, 39. §, 1952-es Pp. 123. §, 130. § (1) bekezdés f) pont, 157. § a) pont]