A házastársak közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastársa hagyatékát megöröklő házastársat is köti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:73. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
I. A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. § (1) bekezdése szerinti közzétételi körbe tartozó – hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatás köti a megismételt eljárásban eljáró bíróságot. Ebből kifolyólag az esetleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a megismételt eljárásra utasított bíróság eleget tett-e a hatályon kívül helyező végzésben foglalt meghagyásnak, és az ügyben eljárt bíróságok a korábbi, a jogkérdést már elbírált végzésben foglaltakkal összhangban álló döntést hoztak-e.
Ha az adós a végrehajtási lap kibocsátása előtt meghal és ez a körülmény csak a végrehajtási lap kibocsátását követően derült ki, akkor a jogutód személyének a megállapítása és a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 31. § (2) bek. c) pont; 1994. évi LXXX. törvény (Vht.) 39. § (1) bek.].
A kijelölés alapjául szolgáló eljárás
I. A teljesítés lehetetlenülése a szerződéses szolgáltatás végleges és teljes körű nem teljesíthetőségét feltételezi
II. Vis maior helyzet megállapítására sor kerülhet járvány, az ezzel összefüggő állami korlátozó intézkedések esetén, és a vis maior alapul szolgálhat a kötbérfelelősség alóli kimentésre [2013. évi V. örvény (Ptk.) 6:179. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A hivatalból tett feljelentést a bíróság elnöke igazgatási jogkörében eljárva, elnöki ügyként intézi, amellyel kapcsolatban felvilágosítás csak az elnöki üggyel érintett személynek adható, következésképpen a feljelentéssel kapcsolatos adatok kiadása közérdekű adatigénylés körében nem kérhető [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 5–6. §, 27. § (2) bek. g) pont; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 1. §; 2017. évi XC. törvény (Be.) 100. §, 111. §, 376. § (1)–(2) bek.; 14/2003. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 86. § (1) bek.].
I. A gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése nem zárja ki más (jogi) személy névviseléshez való személyhez fűződő jogának sérelmét.
A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetén is akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe veendő, a Ptk. 4:218. § (2) bekezdésében rögzített szempontokat akkor is vizsgálni, és szükség esetén bizonyítani kell, ha a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségről a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában határoz [2013.
Elköveti a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, aki a tartozás fedezetére, kiegyenlítésére szolgáló vagyont (pénzösszeget) akként vonja el az erre a célra nyitott óvadéki számláról, hogy rosszhiszemű szerződésszegő magatartásával a vállalt kötelezettségét csalárd módon nem teljesítve eleve eltéríti attól azon vagyont (pénzösszeget), amelynek jogszerűen az óvadéki számlán a helye, és ténylegesen a fedezet alá tartozónak kell lennie [Btk. 405. § (1) bek.].
Önmagában kizárja a terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként való minősítését, ha az alapbűncselekmény közvetlenül e terhelt előnyszerzését célozta, illetve az is, ha e személy az alapbűncselekmény elkövetőjével a bűncselekmény elkövetésben előzetesen megegyezett. Ellenben a pénzmosás elkövetési magatartását kimerítő megszerzés megvalósul, ha a terhelt az alapbűncselekmény elkövetése során a bankszámlájára utalt pénzt a saját érdekében felhasználja [Btk. 282. § (1) bek. c) pont és (2) bek.,
399. § (4) bek. a) pont I. ford., (5) bek.].
Zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében rendelhető el. A törvény a zár alá vétel tekintetében nem tesz különbséget aszerint, hogy az adott ügyben mely vagyonelkobzási ok áll fenn.