A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.026/2023/4. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria a IV. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A IV. rendű alperes (a továbbiakban: panaszos) a Kúria Pfv.II.20.169/2023/7. számú, az I–IV. rendű alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmét visszautasító végzésével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő, álláspontja szerint a Kúria végzése jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.VI.20.862/2022/11. számú ítéletétől.
[2] A IV. rendű alperes kérte továbbá a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsát, hogy a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (8) bekezdése alapján tárgyalás megtartásával bírálja el.
[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[4] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének a) pontja szerint a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be.
[5] A panaszos a Kúriának az I–IV. rendű alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmét visszautasító végzésével szemben terjesztette elő a jogegységi panaszt, amelynek jogalapjaként a Bszi. 41/B. § (2) bekezdését jelölte meg. A Bszi. 41/B. § (2) bekezdésének értelmezésére is vonatkoznak az ugyanezen § (1) bekezdésében írtak, amely szerint jogegységi panasznak a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható határozata ellen van helye. A csatlakozó felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzés pervezetésre vonatkozó végzésnek tekinthető, az nem érdemi (az ügyet lezáró) határozat. Az alapügyben az eljárás a Kúria előtt továbbra is folyamatban van, ebben az I–IV. rendű alperesek – és így a panasz előterjesztője is – érintettek. A Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltétel hiánya miatt nincs lehetőség a támadott határozattal szemben jogegységi panasz benyújtására, így erre az alapeljárás IV. rendű alperese sem jogosult.
[6] A Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[7] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A jogegységi panasz előterjesztőjének ezért a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. (Jpe.I.60.017/2021/4. [7]; Jpe.I.60.021/2022/3. [4]; Jpe.I.60.028/2021/4. [4]; Jpe.II.60.032/2022/5. [5]; Jpe.I.60.039/2022/6. [6]; Jpe.I.60.047/2022/5. [5]; Jpe.I.60.065/2022/3. [5])
[8] A panaszos 70 000 forint illetéket fizetett a Kúria számlájára. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a panaszos a jogegységi panaszt a törvényben előírt határidő utolsó előtti napján, 2023. május 3. napján nyújtotta be. Az eljárási illeték jóváírása azonban a panasz benyújtására nyitva álló harminc napos határidő utolsó napját (2023. május 4.) követő negyedik napon, 2023. május 8. napján történt meg, amelyet a Magyar Államkincstártól érkezett számlakivonat igazolt.
[9] A jogegységi panasz eljárásban a Kúria következetes – legutóbb a Jpe.I.60.047/2022/5. számú határozat [7] bekezdésében kifejtett – gyakorlata szerint: „ha jogszabályból más nem következik, továbbá a Kúriának nincs hivatalos tudomása róla és a panasz vagy mellékletei sem teszik ellenőrizhetővé, hogy az illeték átutalása mikor történt meg, akkor az illeték megfizetése időpontjának a jóváírás napját kell tekinteni.” (Jpe.I.60.010/2021/2. [5]) Amennyiben ez a jogegységi panasz előterjesztésére előírt 30 napos határidőn kívül esik, abban az esetben az illeték késedelmes megfizetése a panasz Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja szerinti visszautasításához vezet. A Kúria arra is rámutatott, hogy „a jogegységi panasz határidőn belül benyújtottnak csakis akkor tekinthető, ha nemcsak a panasz előterjesztése, hanem az eljárási illeték lerovása is a törvényi határidőn belül megtörtént.” (Jpe.I.60.026/2021/5. [9])
[10] Megállapítható, hogy az illeték megfizetése a jogegységi panasz benyújtására nyitva álló határidőn belül nem történt meg.
[11] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés a) és c) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
Záró rész
[12] Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban késedelmesen megfizetett 70 000 forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
[13] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a panaszos tárgyalás tartása iránti kérelmét indokolatlannak értékelve a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (8) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[14] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2023. május 30.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zs. András s.k. bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Orosz Árpád s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Szabó Klára s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró