07

A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi CXVII. törvény 15. cikk (1) bekezdése alkalmazását, ezáltal a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdéseiben szabályozott kedvezmény (az ún. nők kedvezményes öregségi nyugdíja) igénybevételét önmagában nem zárja ki az, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött igénylő a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító, ahhoz szükséges szolgálati idővel [2011. évi CXVII. törvény (Egyezmény) 1. Cikk (1) bek., 15. Cikk (1)–(3) bek., 16.

Egy, a Balatonba tervezett kishajó kikötő elvi létesítési engedélyezése során a környezetvédelmi szervezet felperes kereshetőségi jogát az ügy összes körülményének figyelembe vételével kell vizsgálni. E vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a felperes által vitatottak eredményezik-e a környezet igénybevételét, vagyis előidéznek-e változást a környezetben, jelentik-e a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használatát, azok árthatnak-e a környezetnek, vagy arra közvetlen hatással lehetnek-e [2017. évi I. törvény (Kp.) 17. § a), d) pont; 1996. évi LIII.

A rendeltetésváltozásra vonatkozó hatósági bizonyítvány akkor állítható ki, ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 95. § (1) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (Korm.rendelet) 48. §].

Az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdésének felhatalmazása alapján a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét a Kormány hozzájárulásához köti. 

Természetvédelmi területen vadvédelmi kerítés engedélyezése során a természetvédelmi szempontokon túl a vadvédelmi szempontokat is vizsgálni kell a Term.véd.tv. és a Vadtv. együttes alkalmazásával [A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Term.véd.tv.) 8. § (1) bek., 16. § (1) bek.; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vadtv.) 29/A. § (3)–(5) bek.; a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 121. § (2) bek.].

A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adóhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint vonja végrehajtás alá, amely – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – az adós bármely vagyontárgyára kiterjedhet [2012. évi C. törvény (Btk.) 74. § (1) bek., 75. § (1) bek. a) pont, 74/A. §; 2017. évi CLIII. törvény (Art.) 125/C. § (1) bek., 29. § (1) bek.].

Az Mt. 282. § (1) bekezdése nem a kollektív szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállásáról rendelkezik, hanem a munkafeltételek fenntartásának kötelességéről. Ez azonban nem azt jelenti, hogy munkafeltételként nem a munkaviszonyból származó vagy azzal kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget kellene érteni, hiszen az Mt. 277. § (1) bekezdése szerint ez a kollektív szerződés tartalma [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 277. § (1) bek., 282. § (1) bek.].

Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg oly módon, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 5.

I. A kötelezett az engedményezővel szemben az engedményezésről történt értesítéskor már fennállt jogalapon keletkezett ellenkövetelései közül kizárólag azokat számíthatja be az engedményesre átruházott követelésbe, amelyek vonatkozásában a beszámítás jogát – az ellenkövetelések lejárttá válását követően – az engedményezővel szemben is gyakorolhatta volna [1991. évi XLIX. törvény ( Cstv.) 49/D. §; 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:2. § (1) bek., 6:49. § (1) bek., 6:197. § (2) bek.]. 

I. A szerződés érvénytelensége esetében az a fél, aki ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolható kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni. Az abban jelentkező vagyoneltolódás, hogy az érvényes jogcím nélkül pénzszolgáltatást nyújtó fél a pénzt nem tudja használni, az pedig, aki a pénzt kapta, a visszaszolgáltatásig hasznosíthatja, ún. egyenértéki kamat fizetésével ellentételezhető. Az ún. egyenértéki kamat mértékének meghatározása során irányadó kamatszabály a Ptk. 6:47.