07

A tételes jogon túl a felperes tisztességes eljáráshoz való joga is sérül, ha a bíróság nem dönt a Kp. 77. § (5) bekezdése szerinti – a védiratra tett – nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem tárgyában. Ha a védiratra tett felperesi nyilatkozat a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőben előadott kereseti indokokhoz képest új hivatkozást tartalmaz, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az jogszerű keresetkiterjesztésnek, avagy tiltott keresetváltoztatásnak minősül-e [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 153. § (1) bek., 43.

Az Európai Unió területén gyártott használt gépjármű preferenciális származása az Európai Unió területén kiállított forgalmi engedéllyel és a márkakereskedő által kiállított megerősítő nyilatkozattal igazolható [2017. évi I. törvény (Kp.) 78. §; 2017. évi CLII. törvény (Vámtörvény) 48. §, 118. § (3) bek.].

Az adott kárenyhítési évre vonatkozóan kell vizsgálni, hogy a felperes rendelkezik-e a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással [2011. évi CLXXXVIII. törvény (Mkk tv.) 5. § (5) bek., 15. § (1) bek., 17. § (1) bek. b) pont; 27/2014. (XI. 25.) FM. rendelet (Rendelet) 9. §.

Az Mt. 208. § (1) bekezdésében foglaltak konjunktív feltételek, amelyek közül bármelyik hiánya azt eredményezi, hogy az adott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló nem tekinthető e rendelkezés alapján vezető állásúnak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 208. § (1) bek.].

Nem állapítható meg az adós fizetésképtelensége, ha a hitelező szerződésen alapuló követelésének bejelentése előtt már vitatta a követelés jogalapját. A fizetésképtelenség megállapításának elkerüléséhez nem szükséges, hogy a hitelező újabb intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerősítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, 27. § (2c) bek.].

I. Ha a pénzkövetelés érvényesítése iránt a felszámolás kezdő időpontja előtt megindított per tartama alatt közzéteszik az alperes felszámolását elrendelő végzést, a magánjogi követelések közjogi úton történő érvényesítésének általános szabályait tartalmazó Pp.-t a fizetésképtelen adós hitelezőinek kielégítését szabályozó Cstv. szabályaival együttesen értelmezve kell alkalmazni. 

I. Az üvegházhatást okozó gázok közösségi kereskedelmi rendszerében meghatározott kibocsátási egységek forgalomképessége (átruházhatósága) időben és a személyi kört tekintve egyaránt korlátozott. A kibocsátási egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog csak azt követően válik szabadon átruházhatóvá, hogy az állami vagyonból kiosztás vagy árverési értékesítés eredményeként kikerült [az Európai Parlament és a Tanács 2003.

A nem az ügy érdemében hozott jogerős végzések esetén csak kivételként érvényesül a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetősége, a törvényi taxáció jogalkalmazói bővítésére pedig nincs lehetőség, így a Pp. 406. § (2) bekezdésébe nem tartozó végzések felülvizsgálatára nem kerülhet sor (törvényi jogalap hiányában engedélyezés iránti kérelem előterjesztése esetén sem). Ilyen esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére tekintet nélkül visszautasítja [2016. évi CXXX.

I. A Pp. alkalmazásában a tény fogalma jelentheti a konkrét történeti tényt, a törvényi tényállási elemet és az anyagi jogi tényt is. A Pp. 373. § (2) bekezdése szerinti új tény állítása konkrét történeti tényre vonatkozó állításnak minősül. 

Az Áht. 50. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása körében, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének az Alaptörvény 28.