Az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdésének felhatalmazása alapján a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét a Kormány hozzájárulásához köti.
Természetvédelmi területen vadvédelmi kerítés engedélyezése során a természetvédelmi szempontokon túl a vadvédelmi szempontokat is vizsgálni kell a Term.véd.tv. és a Vadtv. együttes alkalmazásával [A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Term.véd.tv.) 8. § (1) bek., 16. § (1) bek.; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vadtv.) 29/A. § (3)–(5) bek.; a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 121. § (2) bek.].
A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adóhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint vonja végrehajtás alá, amely – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – az adós bármely vagyontárgyára kiterjedhet [2012. évi C. törvény (Btk.) 74. § (1) bek., 75. § (1) bek. a) pont, 74/A. §; 2017. évi CLIII. törvény (Art.) 125/C. § (1) bek., 29. § (1) bek.].
Az Mt. 282. § (1) bekezdése nem a kollektív szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállásáról rendelkezik, hanem a munkafeltételek fenntartásának kötelességéről. Ez azonban nem azt jelenti, hogy munkafeltételként nem a munkaviszonyból származó vagy azzal kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget kellene érteni, hiszen az Mt. 277. § (1) bekezdése szerint ez a kollektív szerződés tartalma [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 277. § (1) bek., 282. § (1) bek.].
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg oly módon, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 5.
I. A kötelezett az engedményezővel szemben az engedményezésről történt értesítéskor már fennállt jogalapon keletkezett ellenkövetelései közül kizárólag azokat számíthatja be az engedményesre átruházott követelésbe, amelyek vonatkozásában a beszámítás jogát – az ellenkövetelések lejárttá válását követően – az engedményezővel szemben is gyakorolhatta volna [1991. évi XLIX. törvény ( Cstv.) 49/D. §; 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:2. § (1) bek., 6:49. § (1) bek., 6:197. § (2) bek.].
I. A szerződés érvénytelensége esetében az a fél, aki ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolható kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni. Az abban jelentkező vagyoneltolódás, hogy az érvényes jogcím nélkül pénzszolgáltatást nyújtó fél a pénzt nem tudja használni, az pedig, aki a pénzt kapta, a visszaszolgáltatásig hasznosíthatja, ún. egyenértéki kamat fizetésével ellentételezhető. Az ún. egyenértéki kamat mértékének meghatározása során irányadó kamatszabály a Ptk. 6:47.
Szakkérdésben a bíróság – egyéb bizonyítékok mérlegelésére, illetve a logika általános szabályaira figyelemmel – csak akkor térhet el a szakvéleménytől, ha az azzal kapcsolatos aggályok további szakértői bizonyítás útján sem voltak tisztázhatók, illetve a szakértő nem kategorikus, hanem csupán valószínűségi véleményt adott [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. §, 313–315. §].
A hatósági jóváhagyástól függően hatályosuló szerződés a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén nem lép hatályba, a közigazgatási határozat utóbb történő megváltoztatása és a szerződés jóváhagyása azonban hatályossá teheti azt, amennyiben a felek a szerződést még nem számolták fel, és közöttük a szerződési akarat is fennáll [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:118. § (1), (3) bek.; 15/2024. JEH].
Míg a feltétel egy bizonytalan jövőbeni esemény, addig az időhatározás egy meghatározott, biztosan bekövetkező jövőbeni időpont megjelölését jelenti. Feltétel esetében a bizonytalanság nem csupán magának az eseménynek a bekövetkezésében, hanem annak időpontjában is megmutatkozhat. Éppen ezért akkor is feltételről van szó, ha a szerződésben feltüntetett jövőbeni esemény bekövetkezésének időpontja bizonytalan [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 207. § (1) bek., 228. § (2) bek. 229. § (3) bek.; 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakás tv.) 23. § (2) bek., 75. § (2) bek. a) pont].