07

I. Amennyiben a hatóság határozatának rendelkező része az építésügyi és építésfelügyeleti jogkört egyaránt tartalmazza, de az indokolásból egyértelműen megállapítható, hogy a hatóság a döntését építésfelügyeleti jogkörében, arra hatáskörrel rendelkező hatóságként hozta meg, a hatáskör hiánya miatt semmisségi ok nem áll fenn. 

Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a kereseten túlterjeszkedik [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (2) bek.].

Az Fkr. 15/A. § (6) bekezdéséből és a 21. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontjából következően azon szakképesítések után jár felvételi többletpont, amelyek szerepelnek a miniszteri közleményben és nem számítottak utánuk érettségi pontot [423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (Fkr.) 15/A. § (6) bek., 21. § (1) bek. j) pont; 1993. évi LXXVI. törvény (Szakképzési tv.) 12. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (3), (6) bek.; 2011. évi CCIV. törvény (2011-es Szakképzési tv.) 41/H. § (1a) bek.].

A közigazgatási perben a felperes nem hivatkozhat olyan általa ismert tényre, körülményre, amelyre a megelőző alperesi eljárás során önhibájából nem hivatkozott [2017. évi I. törvény (Kp.) 16. §, 17. §, 78. § (4) bek., 116. §].

I. Közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához a Földforgalmi tv. 13. § (5) és (6) bekezdésében rögzített nyilatkozatok megtétele szükséges az abban foglalt feltételek fennállta esetén.

A költségvetési törvény állami támogatás tartalmi feltételét meghatározó rendelkezésének bírói kezdeményezésen alapuló egyedi normakontroll eljárásban történő vizsgálata az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése alapján kizárt [2020. évi XC. törvény (Kvtv.) 2. Melléklet (40) bek.].

I. A törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére és kompenzációra csak az a természetes személy vagy jogi személy jogosult, akinek haszonélvezeti jogát 2014. április 30-án hatályos rendelkezés alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból. 
II. A haszonélvezeti joggal rendelkező gazdasági társaságban egykor üzletrésszel rendelkező természetes személy a gazdasági társaság javára bejegyzett haszonélvezeti jog törlése esetén kompenzációra nem jogosult [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 20/F. §; EUB C-235/17.].

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező. Tárgyalás tartása nélkül kiegészítő ítélet akkor hozható, ha a Pp. 355. § (5) bekezdése erre lehetőséget ad [2017. évi CLI. törvény (Air.) 129. § (4) bek., 117. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 346. § (5) bek.].

I. Az Mt. 177. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:532. §-ának értelmében a kártérítés a károsodás bekövetkezésével nyomban esedékes. Az Mt. 175. § (1) bekezdésében meghatározott szakaszos elévülés szabályai viszont azt a helyzetet kezelik, amikor azzal a sérelemmel összefüggésben, amelyért a munkáltató kártérítési felelőssége fennáll, eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő – jellemzően elmaradt jövedelem – kárigény származik. Az okozati összefüggés bizonyítása esetén az Mt. 166. § (2) bekezdése és 167.

Ha a munkavállaló a munkaviszonyának jogellenes megszüntetését követően álláskeresési járadékot nem igényel, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt és aktív álláskeresését egyéb módon sem igazolja, elmaradt jövedelemből származó kártérítésre a kárenyhítési kötelezettsége megsértése miatt nem tarthat igényt. Ez esetben megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy a munkáltató a bizonyítási érdeke ellenére bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bek.].