A társasházi külön tulajdonhoz tulajdoni hányadrészek formájában kapcsolódó osztatlan közös tulajdon önállóan forgalomképtelen, ezért elbirtoklás tárgya sem lehet. A társasházi közös tulajdonban álló földrészlet részben sem tartozhat társasházi külön tulajdonba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:44. §, 5:85. § (1) bek.].
Az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe csakis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. Az igényérvényesítésről való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének. Nem felel meg az egyoldalú joglemondás ismertetett kritériumainak önmagában az sem, ha a kötelezett nem tette vitássá a jogosult aktuálisan megküldött számláját, hanem azt megfizette [1959. évi V. törvény (régi Ptk.) 207. § (4) bek.].
I. A jogi személy határozata mindaddig meghatározza az adott szervezet működését és kifejti a benne foglaltak szerint az elérni kívánt joghatást, ameddig a határozatot a bíróság az erre intézményesített perben jogerős ítéletével hatályon kívül nem helyezi, illetve a határozat végrehajtását fel nem függeszti.
I. Ha a büntetővégzésben megállapított tényállás alapján valamennyi, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésben megállapítást lehet tenni, nincs helye a támadott határozat ezen okból történő hatályon kívül helyezésének, hanem az irányadó tényállás tényei alapján kell állást foglalni abban, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a rendelkező rész szerinti bűncselekményekben törvényesen került sor [Be. 741. § (4) bek., 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].
I. A cselekmény nem minősül a Btk. 366. § (1) bekezdés c) pont második fordulata szerinti kifosztás bűntettének, ha a sértett értékeinek elvételét nem az tette lehetővé, illetve nem az könnyítette meg, hogy a sértett a terheltek által – a figyelem elterelésével vagy egyéb félrevezető, fondorlatos módon – kialakított helyzetben az idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva nem ismerte fel vagy csak korlátozottan volt képes felismerni a dolog elvételét, illetve ebbéli állapotára tekintettel nem volt képes azt elhárítani [Btk. 366. § (1) bek. c) pont].
Az erőszakos magatartásnak nem fogalmi eleme a dologban okozott állagsérelem. Ha pedig az elkövető – akár egymozzanatú – erőszakos cselekményét kifejezett figyelemfelkeltés előzi meg, magatartásának kihívó közösségellenessége is megállapítható [Btk. 339. § (1) bek.].
I. A szabályszerűen lefolytatott megbízhatósági vizsgálat során elkövetett cselekmény sérti a korrupciós bűncselekmények jogi tárgyaként meghatározott, ekként büntetőjogilag védett közélet tisztaságát. Az elvárttal szembeni cselekvés, vagyis a tényállásszerű magatartás tanúsítása aktuálisan akkor is jogtárgyat sértő (társadalomra veszélyes), ha a véghezvitele éppen a felfedése, megismerhetővé tétele érdekében folytatott, szabályozott keretek közötti eljárás, megbízhatósági vizsgálat során történik [Btk. 294. § (1) bek.].
I. A felindulást kiváltó ok nem tekinthető méltányolhatónak, ha az indulatot kiváltó okot az elkövető – felróhatóan – maga idézi elő [Btk. 161. §].
A pályaalkalmassági vizsgálat nem büntető anyagi jogi szankció; a taxatíven meghatározott büntetőjogi szankciórendszer keretein túli, a Btk. által nem szabályozott joghátrány alkalmazása anyagi jogi szabályt sért [Btk. 55–56. §; a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (4)–(5) bek.; 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 38. §, 41. §].
I. Nem hivatkozhat jogos védelemre, illetve vélt jogos védelemre a terhelt, ha a sértett jogtalan bántalmazását rajta számonkérő csoport nem intéz ellene testi épség elleni támadást, és a körülményekből, valamint a sértett kijelentéséből ennek közvetlen veszélyére sem lehet következtetni. Jogos védelmi helyzet hiányában a jogos védelem ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépése nem értelmezhető [Btk. 22. § (1) és (3) bek.; 4/2013. Büntető jogegységi határozat].