06

Határozatlan időre ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás felmondásából eredő jogvita elbírálására a polgári ügyben eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (1) bek.; 1993. évi III. törvény (Szt.) 94/C. § (1) bek.].

A telekadóról szóló önkormányzati rendelet esetében a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő és a differenciált, arányos adómegállapítás kérdésének eldöntése a Kúria Önkormányzati Tanácsának hatáskörébe tartozik, de az ingatlanok e szempontok szerinti jellemzőinek bizonyítását a perbíróság előtt kell elvégezni, erről a perbíróságnak a feleket tájékoztatni kell [2017. évi I. törvény (Kp.) 121. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 1990. évi C. törvény (Htv.) 7. §].

A védirat és a felek ehhez kapcsolódó további releváns előadásainak értelemszerűen összefoglalt megjelenítése hiányában az ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő [2017. évi I. törvény (Kp.) 84. § (2) bek., 87. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4) bek.].

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek – az Mt. 106. § (1) és (3) bekezdésére figyelemmel – csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 106. § (1), (3) bek.].

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bek.].

I. A tévesen más bíróságra benyújtott irat – benyújtásának idejével – nem tekinthető szabályszerűen és hatályosan teljesített eljárási cselekménynek.

Az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is – viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

I. Az egyesület létrehozásához nem kötelező az alapszabályban a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét szabályozni. Az aktuális tagdíj mértékének alapszabályban való feltüntetéséből még nem következik, hogy a tagdíj éves megállapítása az alapszabály módosítását jelenti.

I. A másodfokú bíróság eljárása akkor felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek, ha a bíróság a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően veszi figyelembe.

A hibás teljesítés miatt a károsultat ért vagyoni hátrány (kár) nem a hiba kiküszöböléséhez/csökkentéséhez szükséges javítási költségek tényleges ráfordításával keletkezik, azok a már előállott vagyoncsökkenést (damnum emergens), illetve elmaradt vagyoni előnyt (lucrum cessans) küszöbölik ki, illetve csökkentik [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. c) pont].