I. Ha az egészségügyi szolgáltató felróható mulasztása folytán a felperes édesanyja elvesztette az életben maradás reális esélyét, akkor a felperes kára a hozzátartozója halála.
I. Ha a büntetőbíróság valamely bűncselekmény minősített esete miatt állapította meg az elítélt büntetőjogi felelősségét, a polgári per bírósága a büntető törvényi tényálláshoz tartozó minősítő körülmény hiányát nem állapíthatja meg.
I. Az infláció önmagában nem ad alapot a járadék mértékének utóperben történő felemelésére.
I. Kárbiztosításnál a károsító esemény minősül biztosítási eseménynek. A felek azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a károsító esemény szerződésben meghatározott feltételekkel történő megvalósulása esetén a biztosító nem nyújt fedezetet (kizárás). A Ptk. a biztosítási esemény tág – kizárások nélküli – fogalmát alkalmazza. II. A biztosítási (károsító) esemény bekövetkezésével kapcsolatos tények állítása a biztosítási szolgáltatást igénylő fél, míg a szolgáltatási kötelezettséget kizáró tények állítása a biztosító érdeke.
A bűnösség beismerésére vonatkozó egyezség alapján hozott ítélet ellen abban az esetben van helye a terhelt javára perújításnak, ha az alapügyben felmerült vagy fel nem merült tényre vonatkozóan felhozott új, az alapeljárásban nem értékelt bizonyíték olyan új tény megállapítását teszi valószínűvé, amely az egyezség jóváhagyásának megtagadására vezető okot valósít meg; egyúttal perdöntő jellege folytán a megtagadás folyományaként a tárgyalás alapján meghozandó ítéletben a terhelt felmentését vagy a jóváhagyott egyezség alapján kiszabott büntetéshez képest lényegesen enyhébb bün
A fellebbezés írásbeli indokolására vonatkozó védői kötelezettség a terhelt személyéhez fűződik, nem pedig a védelmében eljáró védők számához. Amennyiben a védő eleget tett ezen kötelezettségének, az újonnan meghatalmazott védőnek már nincs ilyen irányú kötelezettsége. Védői jogainak gyakorlása viszont értelemszerűen nem korlátozható sem időben, sem terjedelemben [Be. 3. § (1) bek., (2) bek. II. ford., 42. § (4) bek. b), c) és d) pont, 425. § (3) bek.].
Az intellektuális közokirat-hamisítás törvényi tényállásában írt közreműködés mint elkövetési magatartás minden olyan értelmi-fizikai cselekvőség, amely alkalmas arra, hogy annak következményeként a közokirat kiállítására illetékes személy a közokiratban a törvényi tényállásban meghatározott joghatással bíró valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot rögzítsen. E közreműködés tulajdonképpen speciális közvetett tettesség, mivel a közokiratot létrehozó [abban bejegyzést eszközlő] ügyintéző tévedésben van az elkövető szándékát illetően.
I. A személyi szabadság jogszerű elvonásának jogszabály rendelkezésén kell alapulnia. Ebből következően a személyi szabadságtól megfosztás akkor jogellenes, ha nem törvényes eljárás keretében, törvényben meghatározott okból történik.
Ezt az adott intézkedésre vonatkozó – büntető anyagi jogi, büntető eljárásjogi vagy közigazgatási jogi – jogszabályok rendelkezései alapján kell elbírálni [Btk. 304. § (1) bek.].
I. A jelentős sebességtúllépésben lévő gépjármű vezetője bűnösségének megállapítása törvényes közúti baleset okozása miatt, ha a szabályszegés hiányában a balesetet akár az általa választott módon is el tudta volna hárítani.