02

Az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) nem hozott létre egy, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől (Mt.-től) független abszolút szerkezetű jogviszonyt. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató sérelmére tanúsít üzleti titkot sértő magatartást, az Üttv. rendelkezései nem függetleníthetők az Mt. vonatkozó rendelkezéseitől, hanem azokkal együtt alkalmazandók [2018. évi LVI. törvény (Üttv.) 1. §, 7. §, 9. §; 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. § (4) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 508. § (1) bek. a) pont, 513.

I. Sajtó-helyreigazítás esetén a helyreigazító közleményt a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon kell közölni. Ennek során lényeges szempont, hogy a helyreigazító közlemény és az azzal érintett médiatartalom közötti közvetlen összefüggés az átlagos olvasó számára egyértelműen felismerhető legyen.

I. A bíróság a vádiratban – az egyezség tartalmával egyezően – indítványozott büntetés nemétől és mértékétől nem térhet el, ebből azonban nem következik az, hogy a vádiratban írt törvénysértő büntetést ki kell szabnia, mert az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén e külön eljárás szabályainak további alkalmazása kizárt, és az eljárást az előkészítő ülésre vonatkozó általános szabályok szerint folytatja [Be. 736. § (3) bek.].

I. Felülvizsgálati eljárásban – az érdemi felülbírálatra alkalmatlansága folytán – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben (a terhelt bűnösségének megállapítása, felmentése, az eljárás megszüntetése, a bűncselekmény minősítése, illetve a Btk.

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése tárgyában kitűzött ülés védő távollétében való megtartásának feltétele a védő szabályszerű értesítése [Be. 494. § (3) bek., 474. § (3), (4) bek., 609. § (2) bek. b) pont].

A vádiratban, illetve ennek hiányában az előkészítő ülésen az ügyészségnek nem kötelező a kiszabott büntetés vagy intézkedés tartamára vagy mértékére meghatározott indítványt tenni arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését a váddal egyezően beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond.

Ha az elsőfokú nem jogerős ítélet kihirdetését követően a letartóztatás fenntartása vagy elrendelése a Be. 552. § (2) bekezdésében írt ok alapján indokolt, az óvadék elfogadására akkor sincs törvényi lehetőség, ha a kényszerintézkedés céljának eléréséhez egyébként enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása is elégséges [Be. 276. § (2) bek., 284. §, 552. § (1) és (2) bek.].

I. A védő tanúként nem idézhető, amennyiben mérlegelést nem igénylő módon megállapítható, hogy esetében a Be. 170. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vallomástételi tilalom áll fenn és erről a büntetőügyben eljáró hatóságnak előzetes tudomása van.
II. Amennyiben a védő eleget tesz a tanúkénti idézésnek, azonban a védői minősége folytán tanúként nem hallgatható ki, és nem tesz vallomást, formai értelemben – az idézés tényére figyelemmel – tanúnak tekinthető, ez azonban a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kizárását nem eredményezi.

A becsület csorbítására objektíve alkalmas, így a rágalmazás vétségének megállapítását megalapozza a magánvádló személyét érintő, nyilvánosan közzétett azon állítás, amely olyan konkrét tényeket (emberi cselekményeket) tartalmaz, amelyek valóságuk esetén akár büntetőeljárás megindítására is alkalmasak [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont].