Az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezés akkor megfelelő, ha az annak szempontjain alapuló egyik jogértelmezés sem kerül szembe a többi elemből fakadó következtetéssel.
Ha a felek akarata kölcsönösen munkaviszony létesítésére irányult, aminek tanulmányi szerződés megkötése volt a feltétele, nem állapítható meg az, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 229. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
I. A megfelelő munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata. Ennek hiányában a munkáltató eredményesen nem hivatkozhat a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartására [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
II. A kármegosztás arányát a munkáltató vétkesség nélküli felelőssége mellett is megállapítható vétkessége és a munkavállaló vétkességének aránya határozza meg [Mt. 167. § (1) bek.].
A köztulajdonban álló munkáltatónál a felek megállapodása a felmondási idő és a végkielégítés meghatározott szabályaitól nem térhet el [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 205. § (1) bek.].
I. Csatlakozó felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő és vizsgálható érdemben, ha a fél maga is jogosult lett volna a támadott körben felülvizsgálatot kérni.
A csődeljárásban a vagyonfelügyelő besorolási intézkedésével szemben a hitelező által kezdeményezett kifogásolási eljárásban az adós félként való részvételét az adós vagyonával szemben bejelentett követelés besorolása, tárgya, nem alapozza meg. Ez ugyanis természete és rendeltetése folytán magából a csődeljárásból következik, nem a vizsgált kifogásolási eljárás velejárója.
A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem között tartalmi összefüggésnek kell fennállnia, ahhoz a jogsértéshez kell kapcsolódnia a felülvizsgálati kérelemnek, amelyet a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megjelölt, amelyre figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezése megtörtént [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (3) bek., 412. § (2) bek., 413. § (1) bek., 415. § (1) bek. f) pont].
A más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályosságának kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadását vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolását célzó szakértő kirendelés iránti kérelmében az indítványozó fél köteles feltüntetni azokat a konkrét, határozott kérdéseket, amelyeket a szakértőnek meg kell válaszolnia. Nem sért ezért eljárási szabályt a bíróság, ha az e követelménynek meg nem felelő bizonyítási indítványnak nem ad helyt [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 300. § (1) bek., 304. § (3) bek., 306. § (1)–(4) bek., 307. § (2) bek.].
I. A bíróság mérlegelési körébe tartozik annak eldöntése, hogy a kártérítés iránti igényt a káreseménykor vagy az elbíráláskor irányadó ár- és értékviszonyok alapján bírálja el, amennyiben a károsult érdekeit védő kivételes szabály alkalmazásának feltételei fennállnak.
A kötelezett a vele szemben fennálló követelést érintő engedményezési szerződés érvényességének vitatására csak akkor jogosult, ha olyan speciális körülmény áll fenn, amelynél fogva nem lényegtelen a számára, hogy az eredeti jogosultnak vagy az engedményesnek kell teljesítenie. Az engedményezésről történt értesítés visszavonása fogalmilag kizárt, az ugyanis, hogy a kötelezett tudomást szerzett az engedményezésről, nem tehető meg nem történté. Az engedményezési szerződés a felek megállapodásával teljesedésbe ment, ezért nincs jogi lehetőség a felmondására.