I.
C-88/21. sz. Lietuvos Respublikos vidaus reikalų ministerija ügyben 2022. december 15-én hozott ítélet
A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12‑i 2007/533/IB tanácsi határozat 39. cikkét a 38. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben
a következőképpen kell értelmezni:
Az önkormányzat nem köteles az üzleti vagyonának tételes felsorolását tartalmazó önkormányzati rendelet megalkotására [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 141. §; 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. §; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bek., 5. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:30. §; 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 32. §; 147/1992. (XI. 6.) Korm. rend. 8. §].
A Kp. 81. § (1) bekezdés d) pontja szerint az eljárás megszüntetésének feltétele a felperesi oldalon bekövetkező halál vagy megszűnés mellett a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelem elutasítása [2017. évi I. törvény (Kp.) 81. §].
Az a körülmény, hogy a felmentés tartalmazza a pontos jogszabályi hivatkozást, a Kttv. 63. § (1) bekezdés a) pontját, illetve idézi a törvényi rendelkezés szövegét, önmagában nem jelenti azt, hogy a felmentés megfelel az indokolással szemben támasztott törvényi követelményeknek [2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (1) bek. a), 63. § (3) bek., 193. § (5) bek.].
A gyógyszeradó fizetési kötelezettség alapjának csökkentése a Gyftv. 38. § (4) bekezdése szerint akkor lehetséges, ha a gyógyszeradót és a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetést ugyanaz az adóalany teljesíti.
I. A Kp. 85. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hivatalbóli vizsgálati kötelezettséget a bíróságnak az ügyben felmerült valamennyi ilyen esetkörbe tartozó kérdés kapcsán teljesítenie kell; a semmisségi ok mellett hivatalból kell vizsgálnia, hogy a hatóság az ügyben nem alkalmazandó eljárási rezsimre alapította-e a döntését.
A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság köteles a védiratot a felperessel közölni és a további beadványok benyújtására tizenöt napnál nem rövidebb határidőt biztosítani [2017. évi I. törvény (Kp.) 77. § (5) bek.].
A tényszerűség követelménye értelmében a közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság eljárása (és döntése) során csak azokat a tényeket veheti figyelembe, amelyek az ügy eldöntése szempontjából relevánsak. Azt, hogy mely tényeket kell relevánsnak tekinteni, az eljárás során alkalmazandó anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályi rendelkezések határozzák meg [2012. évi LXXXVIII. törvény (Pftv.) 3. §, 5. §; 42/1993. EU Parlament és Tanács V. mell.; 4/2009. (III. 17.) EüM rend. 5. § (2) bek. b)].
Az építésügyi hatóság azt a személyt kötelezheti a munkálatok tűrésére, aki azok elvégzését akadályozza. Az akadályozás aktív és passzív magatartással is megvalósulhat, ugyanakkor a kötelezéssel érintett és a tűrésre kötelezhető személy közötti jogvita fennállása önmagában nem elégséges a tűrésre kötelezés elrendeléséhez [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 51. § (3) bek.].
A közigazgatási hatósági eljárást nem lehet felfüggeszteni ugyanazon hatósági eljárásban hozott végzésre, illetve az ilyen végzést felülvizsgáló közigazgatási bírósági eljárásra. A közigazgatási hatósági eljárást csak más ügyben hozott hatósági döntésre, vagy azt felülvizsgáló közigazgatási bírósági eljárásra lehet felfüggeszteni. Egy eljárási bírságot kiszabó végleges végzés tényállása nem köti az ügy érdemében megállapítandó tényállás vonatkozásában az eljáró hatóságot, az a tények és bizonyítékok értékelése során veendő figyelembe [2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 5. §, 90/A.