02

A gazdasági élet kiemelkedő szereplői vagyoni helyzetüknél, a gazdasági folyamatokban való aktív részvételüknél fogva ezen tevékenységük körében közszereplőnek minősülnek, ezért az ezzel kapcsolatos kritikát tűrni kötelesek, amennyiben az nem sérti az emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogukat. A kifejtett kritika akár erőteljes, éles, konfrontatív is lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., 2:43. § d) pont, 2:44. § (1) bek., 2:45. § (1) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].

A tulajdonos és mások (a szomszédos ingatlan tulajdonosai) érdekeinek összemérése alapján foglalható állás abban a kérdésben, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, vagy pedig mint szükségtelen zavarás birtokvédelmi igényt alapoz meg. A zavarás fennállása bizonyításra szoruló ténykérdés, a zavarás szükségtelenségének megállapítása a bíróság mérlegelési tevékenységét igénylő jogkérdés.

A garanciaszervezet kezességvállalásának tartalma megegyezik a garanciavállaló nyilatkozat tartalmával, az általa vállalt személyi biztosíték mégis a kezesség, amelyre a speciális jogszabályok és a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a kezességre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. 3. § (1) bek., 54. pont, 75. § (1)–(2) bek., 83. § (1) bek., 1. melléklet 82., 83.1., 85. , 88.4., 89.1–2., 90.1–2., 91.1–2.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:2. § (2) bek., 6:2. §, 6:59. § (2) bek., 6:416–417. §, 6:431–432. §; 2013. évi CCXXXVII.

I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. 

I. Ha ugyanaz a személy előbb védőként, majd megbízásának megszűnése után a tanú segítőjeként jár el, a Be. 43. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárási ok fel sem merül, az ugyanis csak akkor zárja ki a védő eljárását, ha a védő e megbízása előtt vagy azzal egyidejűleg jár el tanú segítőjeként is.

A zsarolás és a rablás nem a fenyegetés „intenzitása”, hanem tartalma és jellege alapján határolandó el. Az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés burkolt formában is megvalósítható. Így rablás valósul meg, ha a terhelt a közterületen megszólított sértettek előtt – a kitartó pénzköveteléssel egyidőben – küzdősportolói múltjáról, börtönviselt előéletéről és korábbi erőszakos bűncselekményeiről számol be annak érdekében, hogy a sértettek a követelését teljesítsék [Btk. 365. § (1) bek., 367. § (1) bek., 459. § (1) bek. 7. pont].

I. A vesztegetés alapesetét kimerítő terhelti magatartások lényege (jogtalan előny kérése, illetve az egyetértés azzal) a jellegüknél fogva eleve a rendőr mint hivatalos személy működésének jogellenes és egyúttal rendeltetésellenes gyakorlása, melynek célja a befolyásoláson túl a minősített esetként szabályozott hivatali kötelesség megszegése volt.

I. A Be. 649. § (1) bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok két fordulata kapcsán a Kúria döntési jogköre eltérő. A Btk.

I. A közügyektől eltiltás kiszabása akkor törvénysértő, ha az eljárt bíróság a Btk.-ban meghatározott kötelező, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva a törvény által lehetővé nem tett esetben vagy mértékben szabja ki a mellékbüntetést [Btk. 61. § (1) és (2) bek.]. 

I. Amennyiben a terhelttel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, annak vizsgálata és az abból eredő jogkövetkezmények levonása megelőzi a specialitás megsértése miatti jogkövetkezmények alkalmazását, illetve az annak feloldásával kapcsolatos intézkedéseket.