01

Amennyiben jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában is alkalmazandók a Kp. keresetindítási határidőre vonatkozó rendelkezései [2017. évi I. törvény (Kp.) 1. §, 4. § (1) bek., 4. § (3) bek. d) pont, 4. § (7) bek. l) pont, 5. § (1), (5) bek., 38. § (1) bek. d)–e) pont, 39. § (1) bek., 48. § (1) bek. i) pont, 81. § (1) bek., 130. § (1) bek.].

A közterület-felügyelet a jogszabály rendelkezésénél fogva a közterület jogszerű használatát ellenőrzi, így jogosult a vendéglátóipari üzlet nyitvatartásának ellenőrzésére is, jogszabálysértés esetén pedig eljárást kezdeményez.

Különös méltánylást érdemlő körülmény olyan körülmény lehet, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít, nem kizárólag tudatos cselekmények következtében áll be, hanem abban akaratán kívüli rendkívüli események és történések is szerepet játszanak [162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet, 2. § (4) bek., 5. § (2) bek., 5. § (2a) bek.; 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) 9. §].

Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja.

A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség alapja a vagyonmozgás. A napelemes kiserőmű tulajdonjogát az építési tevékenységgel (beépítéssel) az építő szerezte meg, az ingatlan-adásvételnek nem tárgya a kiserőmű tulajdonjogának átruházása, ezért a vagyonszerző illetékfizetési kötelezettségét kizárólag az ügylet tárgyát képező földterület forgalmi értéke alapján kell meghatározni [2017. évi CL. törvény (Art.) 2. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. § (1) bek., 18. § (1) bek., 26. § (1a) bek. d) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:18. § (1) bek., 5:39. § (1) bek., 5:69.

Az Szja.tv. 3. § 17. pontja h) alpontja az egyéni vállalkozó fogalmát értelmező rendelkezésében szereplő „ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében” kifejezés csak aktív tevékenységre vonatkoztatható, miután az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvéd ügyvédi tevékenységet nem végez. Ebből következően a tevékenységét szüneteltető ügyvédre nem vonatkoztatható a Kata tv. 2. § 2. pont h) alpontjának kizáró rendelkezése [2022. évi XIII. törvény (KATA tv.) 2. § (2), (4) bek.; 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.).

Az Ebktv. a Pp. bizonyításra vonatkozó általános szabályaihoz képest speciális rendelkezést tartalmaz. A jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és a jogsértéskor rendelkezett az Ebktv. 8. §-ában meghatározott tulajdonsággal, és legalább állítani, hogy milyen módon van összefüggés a hivatkozott hátrány és a megjelölt védett tulajdonság között [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. (Ebktv.) törvény 8. §, 19. § (1) bek.].

Ha az országos sportági szakszövetség belső szabályzata szerint a másodfokú fegyelmi szervként eljáró elnökség ülése nyilvános, az első fokon eljárt fegyelmi szerv tagjainak jelenléte önmagában nem eredményezi a másodfokú fegyelmi eljárás szabálytalanságát és emiatt az ilyen ülésen meghozott határozat nem jogszabálysértő [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 39/2004. (III. 12.) Korm.rendelet 3. § (1) bek. e) pont].

I. Az adóssal szemben eredménytelen csődeljárás után elrendelt felszámolási eljárásban az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtását követően engedményezéssel megszerzett követeléseket a felszámolás során nem illetik meg azok a kedvezmények, mint az eredeti hitelező követeléseit.

I. A szerződésszegés miatti kártérítési felelősséget a Ptk.-nak a kontraktuális felelősség megállapításának feltételeire, illetve a kontraktuális kártérítés mértékére vonatkozó szabályaitól lényegesen eltérően szabályozó felelősségkorlátozó – vagy kizáró általános szerződési feltétel – kivéve, ha megfelel a felek között kialakult korábbi gyakorlatnak, vagy nem tér el lényegesen a szokásos szerződési gyakorlattól – csak külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás esetén válik a szerződés részévé.