I. A bírósági szerződésmódosítás konjunktív feltételei közül a tartós jogviszony fennállása annak a szerződésnek az esetében állapítható meg, amely alapján a felek tartós vagy visszatérően ismétlődő szolgáltatások nyújtására kötelesek, és ezáltal a szerződés a felek jogait és kötelezettségeit hosszabb időre határozza meg.
A bírói gyakorlat a tévedés vonatkozásában a Ptk. hatálybalépése előtt is vizsgálta, hogy a tévedésre hivatkozó fél a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna-e vagy sem. Ezt a szempontot a Ptk. 6:90. § (3) bekezdése tételes rendelkezésként fogalmazza meg, kizárva ilyen esetben a megtámadási jogot [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:190. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 246. § (4)–(5) bek., 369. § (3) bek.].
Az egyik szülőnek az együttműködéstől való egyoldalú, a gyermek érdeksérelmét nem bizonyító, tényleges és valós ok nélküli elzárkózása a közös szülői felügyelet elrendelhetőségét nem akadályozhatja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. §].
I. Felülvizsgálati eljárásban a terhelt önkéntes elállására csak akkor lehet eredményesen hivatkozni, ha az azt megalapozó tények a tényállásban szerepelnek [Be. 659. § (1) bek.; Btk. 10. § (4) bek. a) pont].
II. A védelmi pénz követelése a jogtalan haszonszerzési célzat megállapítását magában hordozza [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
I. A hivatali vesztegetés elfogadása törvényi tényállását megvalósító magatartás veszélyes a társadalomra, ha az a cselekmény büntetendővé nyilvánítása alapjául szolgáló, a közélet tisztaságához, a hivatalos személyek szabályszerű, befolyásolástól mentes működésébe vetett bizalom megóvásához fűződő társadalmi érdeket sérti vagy veszélyezteti [Btk. 294. § (1) bek., 4. § (1) bek.].
A közúti veszélyeztetés bűntettekénti minősítés törvényes, ha a terhelt az extrém sebességtúllépésen kívül más közlekedési szabályszegésekkel is kifejezetten arra törekszik, hogy utasait közvetlen veszélyhelyzet létrehozásával megijessze; ennek megvalósulását követően pedig a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében semmit nem tesz, ellenben azt további szabályszegésekkel egészen a baleset bekövetkezéséig fenntartja [Btk. 234. § (1) bek.].
Az emberkereskedelem és kényszermunka Btk. 192. § (3) bekezdése szerint minősülő alakzata a Btk. 192. § (2) bekezdésébe ütköző bűncselekmény előkészületi jellegű magatartásait rendeli büntetni. Következésképpen, a cselekmény Btk. 192. § (3) bekezdése szerinti minősítése kizárt, ha az elkövető magatartása a Btk. 192. § (2) bekezdésében írt bűncselekményt – akár tettesként, akár részesként – megvalósítja [Btk. 192. § (2)–(3) bek.].
I. A Btk. mérlegelést nem tűrő szabályát sérti a másodfokú bíróság azzal, ha a terhelttel szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott közügyektől eltiltást nem mellőzi [Btk. 61. § (1) bek.].
II. Ha a bíróság a határozatában utóbb általa felismerten törvénysértően rendelkezett valamely kérdésben, úgy azzal összefüggésben nem adhat olyan, a törvényesség látszatát keltő indokolást, amely az általa nem vagy rosszul alkalmazott szabályt helyes tartalommal mutatja be [Be. 451. § (5) bek.].
1/2025. (XII. 9.) KK vélemény az 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény felülvizsgálatáról
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása céljából a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma „Az általános forgalmi adó levonási jog megtagadását eredményező egyes visszaélések esetén vizsgálandó tény- és jogkérdésekről” szóló 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye felülvizsgálata körében, az alábbi kollégiumi véleményt fogadta el:
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.060/2025/3. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.