01

A jogalkotói szándék, akarat feltárása során abból kell kiindulni, hogy az mindig meghatározott cél elérésére irányul, amelyben komplexen szerepet játszik nemcsak az adott jogszabály megalkotásának indoka, hanem a korábbi Korm. rendelet szabályai megváltoztatásának oka, továbbá a módosítás idején fennálló társadalmi–gazdasági körülmények is [Alaptörvény 28. cikk; 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (Rendelet) 2. § (1), (4) bek.].

Annak a ténynek az aggálytalan és bizonyított eldöntése, hogy a felperes által alkalmazott központi bevétel elszámolási rendszereiből származó adatok elegendőek-e a Tao tv. 1. § (2) bekezdése szerinti – felperest terhelő – bizonyítási kötelezettség igazolására, szakértői bizonyítást igényel [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 1. § (2) bek.; a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 3. § (3) bek., 37. § (1) bek. f) pont, 71. § (3) bek., 78. § (1)–(2) bek., 121. § (1) bek. a) pont; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §, 265.

Amennyiben az adózó a nyugta-, számlakibocsátási kötelezettségének nem tesz eleget a jogszabály által írt, az esetére irányadó időpontig, akkor a mulasztás bekövetkezik, függetlenül attól, hogy egy utóbbi időpontban gondoskodik a számlakibocsátásról; e vonatkozásban a mulasztásként való minősítés helyett a magatartás késedelmes teljesítésként való meghatározása nem lehetséges [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. § (1) bek., 163. § (1) bek. a) pont, 163. § (2) bek. b)–c) pont; 2017. évi CL. törvény (Art.) 220. §, 228. §].

Amennyiben a Kúria a Tao tv. 18. § (1) bekezdését értelmezve határozatában kimondta, hogy a transzferárazás elvi szinten „0” Ft-os ügyletre is alkalmazható lehet, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezi, az adóhatóság nem tekinthet el a Tao tv. 18. § (1) bekezdés a) pontjának valamennyi alpontjában szereplő feltétel teljesülésének vizsgálata alól. Ennek során a vizsgált körülményekkel összefüggő tényállási elemeket is vizsgálhatja az Air. 129. § (3) bekezdése szerint [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18. § (1) bek.; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 129. § (4) bek.; 2017. évi I.

A munkaviszonyban álló szakszervezeti tisztségviselőt is terhelik a munkaviszonyból származó egyes kötelezettségek. Tisztségviselői tevékenysége körében is figyelemmel kell lennie a munkavállalótól elvárható követelményekre, illetve az őt munkavállalóként terhelő kötelezettségekre. E körben az Mt. 6–9. §-ában megfogalmazott általános magatartási követelmények esetében is irányadóak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6–9. §].

Befektetési vállalkozás adós felszámolási eljárásában kizárja az ügyfélvagyon kiadásával kapcsolatos felszámolói intézkedésnek az azonos ténybeli alapon újabb kifogás útján történő támadását a korábban már előterjesztett kifogás elbírálásának anyagi jogerőhatása [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp. 229. §, 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont; 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §].

A Ptk. a biztosító megtérítési igényét a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai alapra helyezte, az nem törvényi engedménynek, hanem harmadik személy részéről történt teljesítésnek minősül. A biztosító e jogcímen előterjesztett követelését ennek alapulvételével kell elbírálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:57. § (1) bek., 6:468. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 558. § (1) bek.].

Nem vezet a régi Pp. 252. § (4) bekezdésének megsértéséhez, ha az eljárt bíróságok – a hatályon kívül helyező végzésben előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – érdemi döntésüket a megismételt eljárás eredményeként olyan, a korábbi elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséhez vezető okoktól különböző, de az ügyben releváns kérdés vizsgálatával alakítják ki, amelynek jelentősége és vizsgálata nem merült fel a hatályon kívül helyezést megelőző eljárási szakaszokban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 252. § (2), (4) bek., 3. § (2) bek., 213.

I. A felszámoló által elkészített közbenső mérlegben foglaltakkal szemben kétféle jogvédelmi eszköz nem vehető igénybe: a közbenső mérleggel kapcsolatban a hitelezőket az észrevételezés joga illeti meg, azzal szemben kifogás előterjesztésének nincs helye.

Az ügyész a védett természeti értékben okozott kár megtérítése iránti, hárommillió forintot meg nem haladó követelést kizárólag bírói úton, polgári peres eljárásban, keresettel érvényesítheti [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. b) pont, 254. § (1) bek.; 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 60. § (2) bek.; 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 1. § (2) bek., 3. § (2) bek.; 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 1. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (5) bek. e) pont; Alaptörvény 28. cikk, 29. cikk (2) bek. d) pont].