01

Ha az ügyészség mértékes indítványa a Btk. 50. § (2) bekezdése szerinti pénzbüntetés kiszabására vonatkozó indítványt nem tartalmazza, akkor a beismerő nyilatkozat elfogadását követően az előkészítő ülésen kihirdetett ítéletben e jogszabályhely alapján pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség [Be. 565. § (2) bek.]. 

A magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. 
A magánindítvány joghatályos volta jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, amelyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség [Be. 561. § (3) bek. c) pont].

A tárgyalásról való jelenlét jogáról lemondó nyilatkozatot a vádlott a bíróság előtt szóban vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg. A jegyzőkönyvből vagy a bírósághoz címzett iratból azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a Be 430. § (4)–(7) bekezdéseiben foglaltak ismeretében tette meg [Be. 430. § (2) és (3) bek.]. 

I. Nem sikkasztás, hanem csalás valósul meg, ha a sértett már eleve a terhelti megtévesztés hatására bízza dolgát az elkövetőre [Btk. 372. § (1) bek., 373. § (1) bek.]. 
II. A csalástól való önkéntes elállás nem valósul meg, ha a terhelt a megtévesztés eredményeképp rábízott dolgot – még annak a saját javára való értékesítését megelőzően – a sértett kitartó követelésének hatására visszaadja [Btk. 10. § (4) bek. a) pont]. 

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette esetén a Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont első fordulata szerinti akadályozásnak erőszakkal (vagy fenyegetéssel) kell megtörténnie. Az akadályozásnak a hivatalos személy jogszerű eljárásában kell megtörténnie, és a jogszerű eljáráshoz hozzátartozik, hogy erről az állampolgárnak tudomást kell szereznie. Az eljárás jogszerű, ha a büntetendő cselekményt tanúsító személlyel szemben fellépő személy intézkedésre jogosult, s ezen jogosultságát a vele szemben álló számára felismerhetővé is teszi [Btk. 310. § (1) bek. a) pont].

A Btk. 299. § (1) bekezdése alapján befolyással üzérkedés esetén a befolyásolásra hivatkozásnak nem feltétlenül kifejezettnek, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. A felülvizsgálati eljárásban a tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra is csak akkor lehet hivatkozni, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetés levonására [Btk. 299. § (1) bek., 20. § (1) bek.].

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.045/2024/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja. 
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.019/2024/10. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.002/2024/10. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 170 000 (százhetvenezer) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.065/2023/7. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300 000 (háromszázezer) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.