2026

Az Infotv. és a Ctv. is – részben azonos cél (közérdek védelme) érdekében – de más szempontok alapján szabályozza a tárgyi hatálya alá tartozó adatok megismerésének módját. A cégnyilvántartásban levő, kötelezően nyilvántartott közérdekű adatokat – az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – mindenki megismerheti, ezért ezek vonatkozásában az Infotv.-ben meghatározott megtagadási okok nem értelmezhetők, az Infotv.-ben előírt érdekmérlegelési teszt nem végezhető el [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. bek., 26. § (2), (5)–(6) bek., 31. § (2) bek.; 2006. évi V.

I. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a sérelem bekövetkeztekori értékviszonyokra is figyelemmel kell lenni, ezért az értékviszonyokban a jogsértés és az ítélethozatal között bekövetkezett jelentős változás sem maradhat értékeletlenül. 

A büntetőeljárásban a bíróság eljárásával szemben bejelentett adatvédelmi kifogást az eljárás elhúzódása miatti kifogás egyes szabályai szerint kell elbírálni. A nyilvánvalóan alaptalan kifogást vissza kell utasítani [2011. évi CXII. törvény 71/A. § (2) bek. a) pont, 71/C. § (1) bek. a) pont].

Perújítás alapja fogalmilag nem lehet olyan tény, amely az ítélet jogerőre emelkedése után következett be, illetve az sem, hogy az általa ismert tényt az alapügyben eljáró bíróság miként értékelte [Be. 637. § (1) bek. a) pont].

A másodfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a másodfokú bíróság a törvényi egységet alkotó cselekmény egyes részcselekményei tekintetében dönt eltérően az elsőfokú bíróságtól, továbbá akkor sem, ha a terhelt terhére rótt további bűncselekmény azzal alaki halmazatban áll [Be. 615. § (1) és (2a) bek.].

Amennyiben a vádindítványt nem az arra jogosult emelte, annak orvoslására a pótmagánvádas eljárás későbbi szakaszában nincs törvényes lehetőség, annak észlelését követően a bíróságnak az eljárást nyomban, mérlegelés nélkül meg kell szüntetnie [Be. 567. § (1)–(2) bek.].

Csalás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó magánindítvány hiánya utóbb nem pótolható akkor, ha az elkövető személyét ismerő jogosult a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló törvényes határidőt elmulasztja [Be. 378. § (1), (2) és (3) bek.].

Az elfogultság azt jelenti, hogy a bíró a jog által megkívánt kritériumokon kívül eső szempontokat is értékel a döntéshez vezető út és a bírói döntés során. Ilyen szempontok azonosításának hiányában a bírói döntés és az ahhoz vezető út – a bizonyítási eljárás lefolytatása, a beszerzett bizonyítékok értékelése, a tényállás megállapítása és annak másodfokú revíziója – sem támadható elfogultság címén [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 608. § (1) bek. b) pont].

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelezettség szándékos megszegése. Amennyiben a bűncselekmény tárgyát képező megbízási díj összegének meghatározása/jóváhagyása ténylegesen nem a terhelt mint a helyi önkormányzat költségvetési szerv vagyonkezelőjének a döntése volt, hanem a fenntartóé, úgy büntetőjogi felelőssége hűtlen kezelésben nem állapítható meg [Btk. 376. § (1) bek.].

A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás összetett bűncselekmény, amely magában foglalja a lopás eszközcselekményeként megvalósult rongálást. A rongálás akkor állapítható meg halmazatban a lopással, ha hiányzik az összetett bűncselekményhez szükséges eszköz-cél kapcsolat. Ugyanakkor a törvényi egység felbomlik, amennyiben a rongálásnak a büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal megvalósult lopás büntetési tételénél súlyosabb. A bűnhalmazat megállapítása esetén a lopás nem értékelhető egyben a dolog elleni erőszakkal elkövetett minősítés alapján is [Btk. 370.