2026

A Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontjából nem következik a kérelemre indult, folyamatban lévő eljárásban az időközben (azaz a kérelem benyújtását követően) módosult anyagi jogi jogszabályi rendelkezések alkalmazhatósága, mivel ez a szabályozási átmenet az új eljárási jogi jogszabályi rendelkezések vonatkozásában érvényesül [2010. évi CXXX törvény (Jat.) 15. § (1) bek. b) pont].

Annak eldöntéséhez, hogy közigazgatási jogvitának van-e helye valamely ügyben, a Kp. által felállított többszintű definíció valamennyi elemének vizsgálata szükséges. Önmagában az, hogy a támadott cselekmény alakszerű döntésben nem ölt testet, nem zárja ki, hogy az az érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatását eredményezi. Ha a tájékoztató levél tartalma alapján joghatás kiváltására alkalmas, akkor az – az egyéb feltételek fennállása esetén – közigazgatási perben vitatható.

A gazdálkodó alapításától 3 éven belül előterjesztett vámügyi egyszerűsítések (AEOC) engedély iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásban a vámhatóság szélesebb körű mérlegelési joggal rendelkezik annak megállapítására, hogy a gazdálkodó működése a vámügyi szabálykövetőség és megbízhatóság szempontjából rejt-e magában kockázatot [952/2013. EU rendelet 39. cikk a) pont; 2447/2015. EU rendelet 24. cikk (4) bek.].

A telekadó fizetési kötelezettséget szabályozó önkormányzati rendelet helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. § b) pontjába ütközésének a tényét csak a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapíthatja meg, a Kp. XXV. fejezete szerinti eljárás keretében [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 6. §; 2017. évi I. törvény (Pk.) 146. § (5) bek.].

Az Ebktv. által megcélzott védelem, így az úgynevezett egyéb helyzetre tekintettel fennálló is, csak egy meghatározott, adott környezetben értelmezhető, nem pedig általánosságban. Ez a környezet lehet a munkáltatói környezet, a munkáltató által foglalkoztatott más személyek köre. Ebben a körben kell vizsgálni azt, hogy az érintett személy részesült-e más munkavállalókhoz képest eltérő, hátrányos bánásmódban. A „nem cigány” megjelölés bevonható az Ebktv. 8.

Amennyiben a jogosult elmulasztotta a Cstv. 40. §-ában előírt keresetindítási határidőt, nem használhatja a Ptk. szabályait arra, hogy a mulasztása jogkövetkezményeit elhárítsa. Ebből következően, ha a Cstv. 40. §-a szerinti keresetet elő lehetett volna terjeszteni az alapul szolgáló tényállás alapján, de az arra jogosult azt elmulasztotta, a Ptk.-ra történő hivatkozással előterjesztett keresete csak akkor alapos, ha a Cstv. 40. § (1) bekezdésében megfogalmazott törvényi tényállástól eltérő, más releváns tényeken alapuló többlettényállás áll fenn, és azt bizonyítja.

I. Árleszállítás (díjleszállítás) esetén a jogosultat csak a leszállított tőkekövetelés után számítható késedelmi kamat illeti meg. Az árleszállítás (díjleszállítás) a tőkekövetelés összegét csökkenti. Ezért nem lehetséges a leszállított összegnek a teljes követelés érvényesített költségében és kamatában való elszámolása [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5.139. §, 6:46. §]. 

I. Azokat a tényeket, amelyekből a szerződésszegés szándékosságára lehet következtetni – a bizonyítás bizonyítási érdekből következő általános szabálya alapján – a károsultnak kell bizonyítania [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1)–(3) bek., 265. § (1) bek., 370. § (4) bek.]. 
II. A szerződés teljesítésének elmaradása, így a pénztartozás határidőben való megfizetésének az elmulasztása önmagában nem értékelhető szándékos szerződésszegésként [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bek., 6:143. § (3) bek.].

I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának szabályozása a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nem homogén, ezért nincs pergátló hatása valamennyi ott megnevezett visszautasítási oknak. 

I. A másodfokú bíróság a felülbírálati jogköreit erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. A fellebbezési kérelem, valamint a fellebbezés indokolásának tartalmából kell kikövetkeztetnie, hogy a fellebbező melyik felülbírálati jogkör gyakorlását kéri. 
II. A másodfokú bíróság a fellebbezés indokaihoz is kötve van. Nem bírálhatja felül az elsőfokú ítéletet olyan kérdésben, amit a fellebbezés tartalma, az abban kifejtett indokok egyáltalán nem érintenek.