I. A kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át, akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek [Be. 132. § (1a) bek. a) pont; 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 9. § (1) bek., 16. § (1)–(3) bek.].
II. A terhelt és a sértett eljárási érdekei önmagában az eljárási pozíciójukból eredően, objektív okból ellentétesek. Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tanácsülés kitűzéséről szóló értesítést a terhelt olyan nagykorú hozzátartozója veszi át, aki egyúttal a bűncselekmény sértettje [Be. 608. § (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) és (2) bek. a) pont], bűnpártolás vétségében [Btk. 282. § (1) bek. c) pont], garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.], valamint rongálás vétségében [Btk. 371. § (1) bek. és (2) bek. a) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 10 hónap fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vele szemben 173 204 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Döntött a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Elrendelte a járásbíróság egy korábbi jogerős ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. A magánfél által bejelentett polgári jogi igényt érdemben elbírálta, valamint határozott az eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Az I. r. terhelt javára bejelentett fellebbezések alapján eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat törvényi okának megjelölése nélkül.
[4] Indokolása szerint 2010-ben pszichiátriai beteg lett, paranoid skizofréniával diagnosztizálták, és 2012 óta gondnokság alatt áll. Sérelmezte, hogy az eljárási cselekményeknél a gondnoka és a védője a nyomozási szakaszban egyszer sem, míg a bírósági szakaszban több alkalommal nem volt jelen. Hivatkozott arra is, hogy a vallomásai megtételekor a betegsége miatt szedett gyógyszerek befolyása alatt állt.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak, eltérő okból azonban – a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 649. § (2) bekezdése alapján – alaposnak tartotta.
[6] Kifejtette, hogy az I. r. terhelt védője az előkészítő ülésen és az azt követő két érdemi tárgyalási határnapon, gondnoka pedig az előkészítő ülésen és a második érdemi tárgyalási határnapon jelen volt, azonban a rendelkezésére álló iratokból az nem volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a gondnokot a 2022. december 15. napjára kitűzött tárgyalásról szabályszerűen értesítette-e. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a tárgyaláson kötelezően részt vevő személyek között a terhelt gondnoka nem szerepel, így a tárgyalás távollétében történő megtartása – a Kúria Bfv.686/2022/9. számú és a BH 2017.219. számú határozata alapján – akkor sem sért feltétlen (abszolút) eljárási szabályt, ha a terhelt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll.
[7] Kitért arra is, hogy az utolsó tárgyalási határnap jegyzőkönyve nem tartalmazza azt, hogy a jelenlévő gondnok részére megtörtént-e a rendelkező rész kézbesítése és a jogorvoslathoz való jogról történő tájékoztatása, továbbá nem rögzíti a gondnok fellebbezés körében tett nyilatkozatát sem. Utalt a Kúria Bpkf.III.465/2022/14. (BH 2023.3.) számú határozatára, egyúttal kifejtette, hogy a jogerő áttörésére nem szolgálhat alapul és felülvizsgálati oknak sem tekinthető, az, ha nem került sor az I. r. terhelt gondnoka részéről az elsőfokú ítélettel szembeni jogorvoslati nyilatkozat beszerzésére, és a másodfokú bíróság ezt nem észlelve a hiányosság pótlása nélkül bírálta el az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezéseket.
[8] Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatást az I. r. terhelt részére – a házszám elírásával – a lakcímére rendelte kézbesíteni, melyet az I. r. terhelt édesapja vett át, aki az ügy sértettje. Álláspontja szerint ezáltal olyan személy részére történt a postai kézbesítés, akinek érdekei a címzettel ellentétesek, így az a Be. 132. § (1a) bekezdés a) pontja alapján nem tekinthető szabályszerűnek. Az I. r. terhelt és a sértett érdekei nyilvánvalóan ellentétesek, melyet alátámaszt az a sértetti nyilatkozat is, miszerint nem kívánja tartanai fiával a kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogy az érdekellentét annak ellenére fennáll, hogy az I. r. terhelt az édesapja sérelmére elkövetett bűncselekményt beismerte.
[9] Mindezek alapján az I. r. terhelt a tárgyalás, illetve a nyilvános ülés megtartására irányuló indítványtételi jogát nem gyakorolhatta, így a szabályszerű értesítése nélkül a fellebbezés tanácsülésen való elbírálásával a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés a másodfokú eljárásban megvalósult.
[10] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a törvényszék mint másodfokú bíróság végzését I. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[11] Az I. r. terhelt és védője a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt.
[12] A felülvizsgálati indítvány az abban írtaktól eltérő okból alapos.
[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján a bíróság jogerős vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe.
[14] A 648. § b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van.
[15] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. § (1) bekezdés b) pontjában vagy a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[16] A felülvizsgálat alapját kizárólag a bíróság által vétett abszolút eljárási szabálysértések képezik, így az I. r. terhelt által sérelmezett, a nyomozás során megvalósított esetleges eljárási szabálysértések nem tartoznak a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott körbe, ezért azok nem vezethetnek a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálására.
[17] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[18] Az I. r. terhelt arra hivatkozott, hogy több olyan tárgyalási határnap is volt, melynek megtartására a védője, illetve a gondnoka távollétében került sor.
[19] A Be. 434. §-a szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. Az előkészítő ülés az eljárás formáját tekintve nyilvános ülés [Be. 499. § (1) bek.], amelyre Be. 425. § (3) bekezdése alapján – a Be.-ben meghatározott eltérésekkel – a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
[20] Jelen eljárásban az I. r. terhelt kóros elmeállapotára és a vele szemben 2022. augusztus 15. napján elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésre figyelemmel a védelem kötelező volt [Be. 44. § b) és c) pont].
[21] Az iratokból kitűnik, hogy a járásbíróság az I. r. vádlott kirendelt védőjét a Be. 112. § (1) bekezdése szerint idézte az előkészítő ülésre és a tárgyalási határnapokra, aki – szemben az I. r. terhelt hivatkozásával – ezek mindegyikén jelen is volt.
[22] Az ügyiratokból megállapítható, hogy a járásbíróság 2014. október 13. napján jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terheltet cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, melyet legutóbb ugyanezen bíróság a 2024. február 8. napján jogerős ítéletével hatályában fenntartott.
[23] A Be. 72. § (1) bekezdése alapján a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt, a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók. A törvény miniszteri indokolása alapján a jogalkotói szándék az volt, hogy a törvény a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező valamennyi terhelt érdekében lehetővé tegye a törvényes képviselő eljárását, egyúttal a fiatal- és felnőttkorúak törvényes képviselőjét azonos eljárásjogi helyzetbe helyezze.
[24] A büntetőeljárási törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a terhelt törvényes képviselete a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondokságon alapul, a törvényben meghatározott jogosultságok gyakorlását mindkét esetben teljeskörűen biztosítja, és nem teszi függővé a Ptk. 2:19. § (3) bekezdése alapján megjelölt személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportoktól sem (Kúria Bfv.I.686/2022/9., Indokolás [66] bekezdés).
[25] Kiemelendő ugyanakkor, hogy a törvényes képviselő jelenléti jogosultsága nem jelent egyben a védővel azonos jelentéti kötelezettséget, ezért őt az eljárási cselekményekről értesíteni kell, nem pedig arra idézni.
[26] Mivel a tárgyaláson kötelezően részt vevő személyek között a terhelt gondnoka nem szerepel, így a tárgyalás megtartása annak távollétében akkor sem sért eljárási szabályt, ha a terhelt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll [Kúria Bfv.I.1502/2016/6. (BH 2017.219. I.)].
[27] Jelen esetben az I. r. terhelt hivatásos gondnoka az előkészítő ülésen jelen volt, az érdemi tárgyalási határnapok közül pedig kizárólag 2022. december 15. napján maradt távol. Ez utóbbival kapcsolatban a BIIR rendszeren elérhető iratok alapján rögzíthető, hogy a hivatásos gondnok a tárgyalásról szóló értesítést 2022. november 8. napján saját kezűleg átvette, így a kézbesítéssel összefüggő eljárási szabálysértés nem történt.
[28] A 2023. január 11. napján megtartott tárgyalás jegyzőkönyve alapján az elsőfokú bíróság ugyanakkor relatív eljárási szabálysértést [Be. 609. § (1) bek.] vétett azzal, hogy a jelenlévő és fellebbezésre jogosult hivatásos gondnok részére – a Be. 455. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére – nem kézbesítette az elsőfokú ítélet rendelkező részét, továbbá elmulasztotta a jogorvoslati jogára vonatkozó tájékoztatást és a jogorvoslati nyilatkozatának beszerzését is. Ezt követően az iratokat a Be. 588. § (2) bekezdésével ellentétesen úgy terjesztette fel a másodfokú bíróságra, hogy a fellebbezési határidő nem járt le valamennyi jogosult tekintetében. A másodfokú bíróság nem észlelte az ügydöntő határozat kézbesítése és a törvényes képviselő jogorvoslati nyilatkozatának beszerzése körében felmerült elsőbírói mulasztást, és a fellebbezést anélkül bírálta el, hogy a hivatásos gondnok nyilatkozatának beszerzése megtörtént volna.
[29] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés a másodfokú eljárásban valósult meg.
[30] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések alapján eljárt törvényszék végzésével tanácsülést tűzött ki, melyről – a Be. 598. § (4) és (5) bekezdése szerinti tájékoztatással – értesíteni rendelte az I. r. terheltet, a védőjét és a hivatásos gondnokot.
[31] A törvényszék az értesítéseket szabályszerűnek tekintette és a büntetőügyet – nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítvány hiányában – 2023. március 29. napján tanácsülésen jogerős ügydöntő határozattal befejezte.
[32] A Be. 599. § (1) bekezdése szerint az ítélet ellen bejelentett fellebbezés elbírálásának eljárási formája főszabályként a nyilvános ülés, az eljárási törvény csak a Be. 598. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt esetekben teszi lehetővé tanácsülés tartását.
[33] A jelen ügyben jelentőséggel bíró Be. 598. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.
[34] A Be. 598. § (2) bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos [a tényállás megalapozott vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontján alapszik], míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére, ha az első két feltétel valamelyike teljesült. A tanácsülés megtarthatóságának feltételei konjunktívak (együtt érvényesülőek), egyenértékűek és önmagukban is feltétlenek (Kúria Bfv.II.404/2021/10. Indokolás [19] bekezdés).
[35] A Be. 598. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. A Be. 598. § (2) bekezdésének alkalmazásával kitűzött tanácsülés esetén e tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható [Be. 598. § (5) bek.].
[36] Ez az értesítés arra szolgál, hogy a terhelt és a védő olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt (Kúria Bfv.I.1035/2021/6. Indokolás [17] bekezdés).
[37] Amennyiben a terhelt vagy a védő él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. § (4) és (5) bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. Ebből következően ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében [Bfv.III.697/2013/4. (BH 2014.333.), Bfv.II.1.511/2017/5. (BH 2018.40.), Bfv.I.819/2020/9. (BH 2021.100.I.), Bfv.II.860/2020/7. (BH 2021.132.), Bfv.III.569/2021/7. (BH 2022.70.I.)].
[38] A tanácsülésről szóló értesítés kiadására az I. r. terhelt részére a lakcímére került sor. A küldeményen téves házszám került feltüntetésre, azonban a kézbesítés ennek ellenére ténylegesen az I. r. terhelt lakcímén történt meg, ahol az értesítést 2023. március 2. napján az I. r. terhelt édesapja vette át.
[39] A jogerős ítéleti tényállás 1. pontjában megállapított, folytatólagosan elkövetett lopás vétségeként [Btk. 370. § (1) és (2) bek. a) pont] minősített bűncselekményt az I. r. terhelt az édesapja sérelmére valósította meg. A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő {elsőfokú ítélet indokolás [6] bekezdés, másodfokú ítélet indokolás [11] bekezdés}.
[40] A bírósági irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön szabályok szerint általában posta útján történik [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 35. § (1) bek.].
[41] A kézbesítés főszabályként szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette [Be. 132. § (1) bek.].
[42] A hivatalos iratok kézbesítése kapcsán a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § (1) bekezdése értelmében a postai küldeményt a címzett vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az egyéb jogosult átvevő részére kell kézbesíteni. Egyéb jogosult átvevőnek az alkalmi átvevő, a helyettes átvevő, a meghatalmazott, valamint a közvetett kézbesítő minősül. A postai küldemény feladója a postai küldemény feladásakor utólagosan igazolható módon tett nyilatkozatában rendelkezhet úgy, hogy az egyéb jogosult átvevői kör vonatkozásában a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeknek a postai küldemények kézbesítésére vonatkozó részében meghatározottak szerint korlátozó intézkedést alkalmazzon.
[43] Amennyiben a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni. Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és – a helyettes átvevő nyilatkozata szerint – a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető [Korm. rendelet 16. § (1) és (2) bek.]. Helyettes átvevőnek minősül a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója is [Korm. rendelet 16. § (3) bek. a) pont].
[44] A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 2021. január 1. napján beiktatta a Be. 132. § (1a) bekezdését, mely szerint a kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át,
a) akinek az érdekei a címzettel nyilvánvalóan ellentétesek, vagy
b) akit a címzett ellentétes érdekű személyként a kézbesítést megelőzően megjelölt.
[45] A végső előterjesztői indokolás szerint a módosítás a „nyilvánvalóan ellenérdekű fél általi átvételt megfosztja a szabályszerű kézbesítés jogkövetkezményeitől. E kategorikus megoldás összhangban áll azzal a rendeleti szabályozással, miszerint a címzett sajátkezű átvételét szolgáló postai értesítést kell használni az olyan címre történő kézbesítés esetén, ahol a címzett érdekeivel ellentétes átvételre jogosult más személy is tartózkodik [12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 30. § (4) bek. a) pont]. Mindezt olyan normaszöveggel, miszerint az érdekellentét nyilvánvaló volta vagy az előzetesen bejelentett érdekellentét alapozhatja meg a rendelkezés alkalmazását. A normaszöveg célja ezzel arra irányul, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek a büntetőeljárási bizonyítás tárgykörén túl ne legyenek kötelesek feltárni a címzettek közvetlen környezetében fennálló érdekeltségi viszonyokat.”
[46] Jelen esetben a tanácsülés kitűzéséről szóló értesítés helyettes átvevője az I. r. terhelt olyan hozzátartozója volt, aki egyúttal a terhére rótt egyik bűncselekmény sértettje.
[47] A terhelt és a sértett eljárási érdekei önmagában az eljárási pozíciójukból eredően, objektív okból ellentétesek, mely független a konkrét ügy megítélését, a bűnösség megállapítását érintő releváns tényekre vonatkozó bizonyítástól, és vallomásaik tartalmától. Ennélfogva közömbös, hogy a sértett és a terhelt milyen nyilatkozatot tett a köztük lévő kapcsolatról, ahogyan az is, hogy az I. r. terhelt az adott bűncselekmény elkövetését beismerte-e vagy sem.
[48] Miután az I. r. terhelt részére érkező küldeményt a nagykorú hozzátartozója a bűncselekmény sértettjeként nem vehette volna át, a kézbesítés a Be. 136. § (1a) bekezdés a) pontja alapján nem tekinthető szabályszerűnek.
[49] Ebből következően a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozta meg ügydöntő határozatát, mely egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű értesítés hiányában tartotta volna meg az I. r. terhelt távollétében.
[50] Ennélfogva az I. r. terhelt tanácsülés kitűzéséről és a nyilvános ülés, illetve a tárgyalás tartására irányuló indítvány lehetőségéről szóló értesítésének elmulasztása a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést, egyúttal a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okot valósította meg.
[52] Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva a felülvizsgálati indítványnak eltérő okból helyt adott, és a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a törvényszék mint másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[53] A Kúria a Be. 663. § (3) bekezdése alapján iránymutatásként előírja, hogy a törvényszék a megismételt eljárást a Kúria határozatában kifejtettekre figyelemmel, a kézbesítés szabályainak maradéktalan megtartásával, az I. r. terhelt jelenlétre vonatkozó rendelkezési jogát tiszteletben tartva folytassa le, a Be. 598. § (2) bekezdése szerinti tanácsülés kitűzése esetén kiemelten ügyelve a Be. 598. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésére. Ezt megelőzően azonban nem mellőzhető az ügydöntő határozat jogorvoslati tájékoztatással történő kézbesítése az I. r. terhelt hivatásos gondoka részére.
(Kúria Bfv.I.952/2025/10.)