2024

A bírói mérlegelés felülbírálatának általános kizárása és a nyilvánvalóan okszerűtlen esetekre való korlátozása csak a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő szabály, a másodfokú bíróság szabadon felülmérlegelheti az elsőfokú bíróság által beszerzett bizonyítékokat [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. § (3) bek. d) pont].

A kárelemek közt feltüntetett költség követelésére való jognak akkor van jelentősége a kárfelelősség megállapítása esetén, ha a károsultnak a károsító magatartás folytán olyan vagyoni érdeksérelme keletkezik, aminek kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez – a károsult elhatározása alapján – valamilyen költség kiadása szükséges: a bíróság ilyenkor az igényelt költség indokoltságáról dönt. Ha azonban időközben a vagyoni érdeksérelem megszűnik, akkor nincs olyan vagyoni hátrány, aminek reparálására szükség lenne, ezért azzal összefüggésben költségkiadás már nem lehet indokolt [1959.

Önmagában az adott évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan az adott év költségvetésére vonatkozó elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Esetenként valamennyi körülményt figyelembe véve kell vizsgálni a költségvetés és az elszámolás adatainak összefüggését ahhoz, hogy aggálytalanul megállapítható legyen az érvénytelen költségvetésnek a költségvetés elszámolására vonatkozó határozat érvényességére gyakorolt hatása [2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 48. § (1)–(2) bek.].

I. A Be. 647. § (1) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalának csak akkor van helye, ha a bíróság a perújítást alaposnak találja. A másodfokú bíróság e törvényi előfeltétel, a perújítás alapossága hiányában végezte el az alapügyben hozott határozat „felülbírálatát” és hozott új határozatot. 

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 180. § (2) bekezdése szerinti értesítés kiadása vagy az arra irányuló indítvány megtagadása vonatkozásában nem kell határozati formában megjelenő döntést (végzést) hozni, ez a határozati formát nem igénylő bírói intézkedések körébe tartozik [Be. 449. § (1) bek.]. Az Ügyvédi tv. megfogalmazásából adódóan a bíróság mérlegelését igényli az eljáró bíróság kedvező megítélése, ekként az értesítés kiadása nem kényszeríthető ki. A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben nincs helye fellebbezésnek [Be. 580. § (1) bek.

A Btk. 178. §-ában meghatározott kábítószer birtoklása törvényi tényállásával összefüggésben a 180. § (1) bekezdése speciális, az adott bűncselekményre vonatkozó büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz. E törvényi feltétel bekövetkezése az érintett bűncselekmények miatti büntetőeljárás folytatásának anyagi jogi természetű akadálya, amelyre tekintettel az eljárást – annak valamennyi szakaszában – meg kell szüntetni. 

I. Mindig a felek szerződési akaratából kiindulva kell és lehet megállapítani, hogy az adott vagyontárgy a hitel visszafizetésének a biztosítékául szolgál, s így a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény elkövetési tárgya-e vagy sem. A cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elvont fedezet olyan követelést biztosít, amely írásbeli szerződés alapján áll fenn [Btk. 405. § (1) bek.]. 
II. A csalás és a tartozás fedezete elvonása bűncselekmények elhatárolása [Btk. 373. § (1) bek., 405. § (1) bek.].

A IV. rendű terhelt a tényállás alapján azzal a tudattal működött közre az adásvételi szerződések készítésekor, hogy azok valójában egy ingatlancserét lepleznek, azonban arra nem terjedt ki a tudata, hogy ezen okiratokkal a másik terhelt számára a csalás bűncselekményének elkövetését teszi lehetővé, ahhoz nyújt segítséget. 

I. A minősítés alapja nem lehet olyan tény, aminek leírása a jogerős ítéleti tényállásból hiányzik; akkor sem, ha az ítéleti tényállásban foglalt tényekből arra következtetést lehet vonni [Be. 659. § (1) bek., Btk. 370. § (2) bek. bc) alpont]. 

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.001/2024/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja. 
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.