2024

A kisajátítási hatóság azzal, hogy a felpereseket két ízben is tájékoztatta arról, hogy a szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseiket és észrevételeiket legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson tehetik meg, eleget tett az Ákr. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettsége első fordulatának (ügyféli jogok és kötelezettségek megismerésének biztosítása), de nem tett eleget a második fordulat szerinti alapelvi követelménynek, amely szerint a hatóságnak az ügyféli jogok gyakorlását elő kell segítenie. Az Ákr.

Az Mt. 80. § (2) bekezdésének munkavállalói felmondás esetén történő alkalmazásakor – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni [2012. évi I. törvény (Mt.) 80. § (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (2) bek.].

A Harmtv. 17/A. § (3) bekezdése szerinti hatósági végzést támadó keresetet a közigazgatási bíróság a Kp. 124. § (2) bekezdés c) és e) pontjára alapítottan nem bírálhatja el egyszerűsített perben [2017. évi I. törvény (Kp.) 124. § (1)–(3) bek.; 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 117/A. § (1), (3) bek.].

I. Származékos jogalkotói jogkörben kiadott kormányrendelet nem minősül a Szankció tv. 5. § (1) és (4) bekezdésében foglalt elévülési időtől eltérést biztosító jogszabálynak, mivel a Szankció tv. elévülésre vonatkozó rendelkezésétől csak törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet térhet el. 

A normával a jogalkotó mindig egy kitűzött célt kíván elérni, a bíróság feladata, hogy a jogértelmezését e célra tekintettel végezze el az Alaptörvény 28. cikkében írtakra is figyelemmel [1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (1), (2) bek., 36. §, 52. § (26a), (26b), (26c), (26d) bek., (22) bek., (41) bek.].

I. A munkáltató jogsértése az üzemi tanáccsal szemben az egyedi munkaviszonyt megszüntető munkáltatói intézkedés jogszerűségét nem érinti [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 265. §]. 
II. Az általános magatartási követelményekből nem következik előzetes tájékoztatási kötelezettség, ezért a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándék kifejezett közlésének hiánya nem eredményezheti magának a felmondási nyilatkozatnak a jogellenességét az Mt. 6. § (2) bekezdése alapján.

A munkáltató ellenőrzési körébe tartozik minden olyan tevékenység vagy körülmény, amelynek alakítására a munkáltatónak bármilyen lehetősége volt. Az ellenőrzési kör fennállásának megállapíthatósága tekintetében jelentősége van a munkáltató utasításainak és elvárásainak is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek.].

A cég saját maga ellen nem indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, azaz nem lehet egyidejűleg kérelmezői és kérelmezetti pozícióban. Az ilyen kérelem visszautasításának, ennek hiányában az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. § (1) bek. a) pont; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 72. §, 77. § (1), (3) bek.].

I. Biztosítéki célú az engedményezés, ha az engedményezés hatályának beálltát a szerződő felek az adós teljesítésének elmaradásához kötik, azaz az engedményes az engedményezővel létesített alapjogviszonyából származó követelés teljesítésének elmaradása esetén kereshet csak kielégítést az átruházott követelésből [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdés c) pont; 2013. V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:193. §, 6:194. § (2) bek.]. 

Pótbefizetés elrendelésére jogszerűen akkor kerülhet sor, ha a társaság vagyona, saját tőkéje nem nyújt fedezetet a veszteségeire, és ez veszélyezteti az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatását. Önmagában a számviteli törvény szerinti éves beszámoló mérlegében kimutatott veszteség a pótbefizetés elrendelését nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:183. §, 189. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 372. § (2) bek.].