Önmagában az adott évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan az adott év költségvetésére vonatkozó elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Esetenként valamennyi körülményt figyelembe véve kell vizsgálni a költségvetés és az elszámolás adatainak összefüggését ahhoz, hogy aggálytalanul megállapítható legyen az érvénytelen költségvetésnek a költségvetés elszámolására vonatkozó határozat érvényességére gyakorolt hatása [2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 48. § (1)–(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes társasházban a felperes lakásingatlan tulajdonjogával rendelkezik. Az alperes 2019. május 31-én közgyűlést tartott, melyen több határozatot is elfogadott. A 2/2019. számú határozattal elfogadta a 2018. évi beszámolót és az éves elszámolást, a 3/2019. számú határozattal pedig jóváhagyta a közös képviselő 2018. évi ügykezelő tevékenységét, és megadta részére a „felmentvényt”.
A felperes keresete, az alperes védekezése
[2] A felperes keresetében kérte – további mellett – a 2/2019. és a 3/2019. számú közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 42. § (1) bekezdése alapján – egyéb, a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett ok mellett – azért, mert a felperes 2013. óta nem rendelkezik érvényesen elfogadott éves beszámolóval, valamint a következő évre vonatkozó éves költségvetéssel, ezért az éves elszámolás nem felel meg számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. § (4)–(6) bekezdéseiben előírt világosság, következetesség és folytonosság alapelvének. Az alperes nem fogadhatja el a 2018. évi beszámolót, a 2019. évi költségvetést és nem hagyhatja jóvá a közös képviselő ügykezelő tevékenységét, amíg nem rendelkezik a korábbi évekre vonatkozó, érvényesen elfogadott éves beszámolókkal, elszámolásokkal, költségvetéssel.
[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felülvizsgálati kérelemmel érintett érvénytelenségi okkal összefüggésben azzal védekezett, hogy önmagában a korábbi költségvetés hiánya nem eredményezi automatikusan az elszámolást és a költségvetést elfogadó közgyűlési határozatok érvénytelenségét.
Az első- és a másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában – továbbiak mellett – kifejtette, hogy az előző évre vonatkozó elszámolás érvényes elfogadásának a hiánya nem eredményezi automatikusan az adott év költségvetését elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. A közös képviselőnek a Tht. 35. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente az SZMSZ-ben meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartania. A tárgyévi gazdálkodással összefüggésben akkor is köteles a Tht. 47–48. §-aiban előírt tartalommal a pénzügyi beszámolót és a költségvetési javaslatot elkészíteni, ha nem áll a rendelkezésére az előző év beszámolóját és költségvetési tervezetét elfogadó határozat érvényességét vagy érvénytelenségét jogerősen megállapító bírósági ítélet. A társasház Tht. Preambulumában megfogalmazott szakszerű és biztonságos működése, pénzügyi gazdálkodása lehetetlenülne el, ha a közös képviselő a tárgyévi beszámolási kötelezettségét nem teljesítené pusztán abból az okból, hogy a bíróság a perben támadott előző év elszámolását és költségvetését elfogadó határozatok érvénytelenségének megállapítása tárgyában a soron következő évi rendes beszámoló közgyűlés összehívásáig még nem döntött jogerős ítélettel.
[5] Az érvénytelenség megállapítása szempontjából ezért annak van jelentősége, hogy a közös képviselő beszámolója és a következő évre tervezett költségvetése megfelel-e a Tht. 47–48. §-aiban feltüntetett kötelező tartalmi elemeknek. A vitatott elszámolás tartalmazza a tervezett és tényleges bevételeket, a közösség javára nem teljesített – lejárt – követeléseket és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket. Az éves elszámolás ugyancsak tartalmazza a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszközleltárát. Megállapítható, hogy az egyes tárgyi eszközökhöz milyen tárgyévi kiadások kapcsolódtak, ezekből az adatokból a felmerült költségekhez köthető ingóságok megléte is következik. Tulajdonosonként feltüntették a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. Minden adat nyomon követhető és ellenőrizhető formában szerepel az elszámolásban, a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme sem állapítható meg.
[6] Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja, ezt tartalmazza a 3/2019. számú határozat. Az adott határozatnak nincs normatív tartalma, nincs olyan tartalma, ami végrehajtható lenne, önmagában nem is válhat érvénytelenné az éves elszámolás elfogadását tartalmazó közgyűlési határozat esetleges későbbi érvénytelenségének megállapítása esetén. A normatív tartalom nélküli közgyűlési határozat sem kötelezettséget, sem pedig jogot nem jelent a tulajdonosokra nézve, valójában nem határozat, ezért annak érvénytelensége nem is vizsgálható a Tht. 42. § (1) bekezdése szerint (BH 2014.182.).
[7] A beszámolót, a közös képviselő ügykezelő tevékenységének jóváhagyását és a költségvetési javaslatot elfogadó közgyűlési határozatok nem válnak érvénytelenné abból az okból, hogy a bíróság az előző évek beszámolóit és költségvetési tervét elfogadó határozatok egy részének érvénytelenségét jogerős ítéleteivel időközben megállapította.
[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: megállapította a 2/2019. és a 3/2019. számú közgyűlési határozatok érvénytelenségét, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[9] Ítélete indokolásában foglaltak szerint azt helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az éves elszámolás elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan a következő év költségvetését elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. A beszámolók és a következő évi költségvetés között az induló egyenlegen kívül nincs további azonosság. Az előző évi elszámolás záró egyenlege a következő évi költségvetés nyitó egyenlegével szükségszerűen azonos összeg. Az érvényes elszámolás hiánya azonban nem akadálya a nyitóegyenleg megállapításának, az ugyanis nem jog-, hanem ténykérdés.
[10] Az elsőfokú bíróság azonban téves álláspontra jutott a költségvetés hiányára alapított érvénytelenségi ok elbírálásakor. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az éves elszámolásban a tényleges mellett a tervezett kiadásokat és bevételeket, továbbá a tényleges és tervezett bevételek, illetve a kiadások különbözetét is rögzíteni kell [Tht. 48. § (1) bekezdés a)–c) pont]. Tehát ha a tárgyévben készült költségvetés, de nincs azt elfogadó érvényes közgyűlési határozat, úgy a tárgyévre vonatkozó éves elszámolást elfogadó közgyűlési határozat sem lehet érvényes.
[11] A 2018. évi érvényes költségvetés hiányában tehát a 2018. évi beszámolót és éves elszámolást elfogadó 2/2019. számú közgyűlési határozat a Tht. 48. § (1) bekezdés a), b), c) pontjaiba ütközik, ezért érvénytelen. A határozat érvénytelensége a felperes által hivatkozott egyik ok alapján megállapítható volt, ezért további érvénytelenségi okok fennállását már nem kellett vizsgálni.
[12] Az éves elszámolás tárgyában hozott határozat kihatással lehet a tulajdonostársak jogaira és kötelezettségeire, ezért normatív tartalmú. Érvényes elszámolás hiányában a közös képviselő ügykezelő tevékenysége nem hagyható jóvá, és részére a felmentvény sem adható meg. A 3/2019. számú közgyűlési határozat jogszabályba [Tht. 48. § (2) bekezdés] ütközés miatt érvénytelen. Nem normatív tartalmú közgyűlési határozat érvénytelensége tartalmi okból nem, viszont alaki okból megállapítható.
A felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős ítélet ellen – részben – hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása iránt – az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Tht. 48. § (1) bekezdés a), b), c) pontjai, 48. § (2) bekezdés megsértésére hivatkozott, valamint arra, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Kúria következetes gyakorlatát tükröző Pfv.I.20.927/2017/9., Pfv.I.20.594/2015. számú eseti döntésekben foglaltakkal.
[14] Érvelése szerint a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a keresetben foglaltakon, mert a 2/2019. számú közgyűlési határozat érvénytelenségét a Tht. 48. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján is megállapította annak ellenére, hogy erre a felperes keresetében nem hivatkozott.
[18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére irányult. Rámutatott arra, hogy az alperes felülvizsgálati érvelése értelmében a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, azonban ezzel összefüggésben jogszabálysértésre nem hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[25] A Kúria érdemben csak azt vizsgálhatta, hogy a 2018. évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya automatikusan a 2018. évi elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét eredményezi-e.
[26] Az így érdemben elbírált felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt megalapozott.
[27] A Pp. 406. § (1) bekezdésében és a 424. § (3) bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.
[28] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a 2018. év költségvetését elfogadó közgyűlési határozat érvénytelensége következtében a 2018. évre vonatkozó elszámolást elfogadó 2/2019. számú közgyűlési határozat érvénytelen. Ezzel összefüggésben azt hangsúlyozza a Kúria, hogy a 2018. év költségvetését elfogadó 4/2018. számú közgyűlési határozatot az adott ügyben eljáró bíróság a 2019. április 3-án meghozott 23.P.52.778/2018/14. számú ítéletével azért minősítette érvénytelennek, mert az a Tht. 47. § c) pontjába ütközött. Ezzel a döntéssel a másodfokú bíróság is egyetértett, a 2019. október 4-én meghozott 53.Pf.633.683/2019/10. számú ítéletében kifejtette, hogy a Tht. 47. § c) pontja értelmében a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban kell tartalmaznia az elfogadott költségvetési tervnek, azaz a költségvetésnek, azonban az alperes a tulajdonosokhoz, nem pedig a lakásokhoz és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez rendelte az egyes adatokat.
[29] A költségvetési javaslat célja, hogy a társasház közössége a várható bevételek és kiadások számbavételével meg tudja tervezni a következő évi gazdálkodását, olyan terheket vállaljon, amelyeknek megvan a reális fedezete, a szükséges kiadások figyelembevételével állapítsa meg a közös költséghez való hozzájárulás – mint a legfontosabb bevételi forrás – összegét. A költségvetési javaslatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tulajdonostársak megfelelően tájékozódjanak a társasház pénzügyi lehetőségeit illetően, és erre figyelemmel megalapozott döntéseket tudjanak hozni. A közös képviselet egyik legfontosabb feladata a társasház gazdálkodásával összefüggésben a gazdasági események folyamatos könyvelése, továbbá az éves költségvetési javaslat, a beszámoló és az éves elszámolás tervezetének az elkészítése. Az éves elszámolást a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján kell összeállítani. Az elszámolás tartalmára a Tht. 48. §-ának (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltak irányadóak. A közös képviselő elszámolási kötelezettsége a társasház közösségével szemben áll fenn. A közös képviselő az elszámolás keretében ad számot az előző évi gazdálkodásról, illetve a gazdálkodás helyzetéről. A Tht. adott rendelkezéseinek megfelelő elszámolásból nyomon követhető a társasház előző évi gazdálkodása, megállapítható, hogy a tervezett kiadásokhoz és bevételekhez képeset hogyan alakultak a tényleges kiadások és bevételek, megállapítható továbbá a tervezett és tényleges kiadások, valamint bevételek záró egyenlege a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve. A Tht. rendelkezéseinek megfelelő elszámolás alapján a tulajdonos azoknak a szükséges információknak a birtokába jut, amelyekből megtudhatja, hogy mire, mikor, milyen okból, milyen forrásból, mennyi kiadása volt a társasháznak, továbbá milyen forrásból, mikor, milyen összegű bevétele keletkezett.
[30] A másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben önmagában abból a tényből, hogy a 4/2018. számú, a költségvetési javaslatot, így a költségvetést elfogadó közgyűlési határozatot egy másik perben a bíróság érvénytelennek minősítette a Tht. 47. § c) pontjába ütközése miatt, még nem következik az, hogy a 2018. évi költségvetésre vonatkozó elszámolást elfogadó 2/2019. számú közgyűlési határozat érvénytelen lenne. Önmagában a 2018. évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan a 2018. évi költségvetésre vonatkozó elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Ahhoz, hogy megalapozottan lehessen dönteni abban a kérdésben, hogy a 2/2019. számú közgyűlési határozat sérti-e a kereset alapjaként megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, valamennyi körülményt figyelembe véve kell vizsgálni a költségvetés és az arra vonatkozó elszámolás adatainak összefüggését figyelemmel arra is, hogy a tervezett és tényleges kiadások, a tervezett és tényleges bevételek, továbbá ezeknek a különbsége tényadat, ténykérdés, nem pedig jogkérdés.
[31] A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem bírálta el a felperes további érvénytelenségi okok megállapítására irányuló fellebbezését, ami a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható. A Kúria ezért a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra, a felperes fellebbezésének elbírálására, új határozat hozatalára utasította.
[32] A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak el kell bírálnia a felperes fellebbezésének nem vizsgált hivatkozásait is, így kerül a másodfokú bíróság a megismételt eljárás eredményeként abba a helyzetbe, hogy az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok rendelkezéseinek maradéktalanul megfelelő eljárás eredményeként a fellebbezés tárgyában érdemi döntést hozhasson. A megismételt másodfokú eljárásban már nem lehet visszatérni a jogerősen elbírált érvénytelenségi okra.
[33] A Tht. 48. § (2) bekezdése értelmében az éves elszámolást a közgyűlésnek kell határozattal elfogadnia. A határozat tartalmazza a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységének a jóváhagyását is. Az adott jogszabályi rendelkezés helyes értelmezéséből következően az éves elszámolás elfogadása és a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységének jóváhagyása olyan szoros viszonyban van egymással, hogy a tárgyévi ügykezelő tevékenység jóváhagyása függ az elszámolás elfogadásától, annak egyik következménye. A másodfokú bíróság még nem döntött valamennyi fellebbezéssel érintett érvénytelenségi okról, ezért nem lehet megalapozottan állást foglalni a 3/2019. számú közgyűlési határozat érvényességéről sem. A másodfokú bíróság akkor lesz abban a helyzetben, hogy döntsön a 3/2019. számú közgyűlési határozat érvényessége felől, ha a megismételt eljárásában elbírálja a 2/2019. számú közgyűlési határozattal szemben felhozott és még el nem bírált érvénytelenségi okokat is.
(Kúria Pfv.I.20.122/2023/6.)