2022

I. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan releváns jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben – azonos tényekre alapítottan – az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, a bíróság felfüggesztheti a per tárgyalását.

A szerződéses jogviszony tartalma alatt felmerülő vis maiorként minősülő körülmény többféle joghatás kiváltására is alkalmas lehet a felek közötti jogvita tárgyától függően. A szerződés erre vonatkozó kikötése alapján okot adhat a szerződés megszüntetésére egyoldalú jognyilatkozattal. Ha a szerződésben a vis maior okok felsorolása példálózó jellegű, a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell megítélnie azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (3) bek., 6:213. § (1) bek.].

I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az, ha a szerződés megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelynek lényege, hogy a kötelezett a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi, így a kötelezett már a szerződés megkötésekor tisztában van azzal, hogy a vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni. A jogosult célja pedig egy olyan befektetés, amelynek során a szerződés megkötésének időpontjában legális befektetéssel köztudottan el nem érhető, irreálisan magas hozamot érjen el.

I. A dologösszesség fennállása, illetve annak hiánya hivatalból nem észlelhető.
II. Nem szünteti meg az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát és annak gyakorolhatóságát az, ha az eladó mentesül a vételi ajánlat közlésének kötelezettsége alól [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. §, 6: 223. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (1) bek., 370. § (1) bek., 413. § (1) bek.; Magyarország Alaptörvénye 28. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A névviseléshez való jognak a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával való ütközésének megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérni a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával.

I. Anyagi pervezetés nem terjedhet ki a bizonyítékok bizonyító erejének előzetes értékelésére és a felek erről való tájékoztatására.

I. A vádirat benyújtását követően, de a vádirati tényállásra alapítottan – valójában a Be. 26. § (1) bekezdése alapján – indítványozott jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést a bíróságnak érdemben el kell bírálnia akkor is, ha nem tart tárgyalást, és abban az esetben is, ha – bármilyen okból – tárgyalást tart, de a tárgyalás eredményéhez képest a vádirati tényállás módosítása nem szükséges [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 13. § (1) bek., 17. § (2) bek., 7. § (2) bek.].

Ha az első- és a másodfokú ítélet egyaránt megalapozatlan, a tényállás lényeges részeiben eltérő, az ügyészség által indítványozott tényállásmódosítás – bár iratszerű –, azonban úgy az első-, mint a másodfokú ítélet tényállásától lényeges elemében eltérő, egyik meglévő tényállásba sem illeszkedő. Következésképpen a harmadfokú eljárásban a megalapozatlanság valójában nem kiküszöbölhető [Be. 619. § (3) bek.].

Ha a terhelt érdekében több meghatalmazott védő jár el, és a vezető védő az elsőfokú bírósági tárgyaláson, a jogorvoslattal támadható határozat kihirdetésekor jelen van és fellebbezési jogát gyakorolja – azaz erre más védőt nem jelöl ki –, nyilatkozata kizárja, hogy a bíróság határozatával szemben másik védő is fellebbezést jelentsen be.
Ilyen esetben a további védő fellebbezését – mint nem jogosulttól származót – el kell utasítani [Be. 42. (6) bek., 588. § (1) bek., 597. § (1) bek.].

I. A másodfokú bíróság a terhelt cselekményeit látszólagos alaki halmazat helyett valódi anyagi halmazatként, azaz több cselekményét több bűncselekményként értékelve hozott a Be. 567. § (1) bekezdés f) pontja alapján eljárást megszüntető rendelkezést a kábítószer birtoklásának vétsége vonatkozásában. Ez a Be. 615. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellentétes döntésnek minősül, amely a másodfellebbezés lehetőségét megnyitotta [Be. 615. § (1) bek.].