2022

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséhez nem társul a jogellenes magatartás megszüntetését vagy jogszerű állapot helyreállítását előíró kötelező határozat meghozatala, ezért az Ákr. 103. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztésének nem előfeltétele a jogellenesség, ezért az nem tekinthető szankciónak.

A megismételt eljárás nem teremt új ügyet, így a jogvitát a bíróság által meghatározott keretek között kell véglegesen lezárni. Az alperes nem változtathatja meg alapvetően a megismételt eljárásban az értékelés keretrendszerét, új körülmények hiányában eltérő jogalapon álló döntést nem hozhat, nem üresítheti ki a jogerős ítélet iránymutatásában foglaltakat [2016. évi XC. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (4) bek., 97. § (4) bek.; 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 32. § (2) bek.].

A felperes keresete érdemben csak akkor bírálható el, ha a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés tekintetében kereshetőségi joggal rendelkezik [2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A jogerős ítélet érdemi indokolása során az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezési követelmény érvényesítése, a jogalkotói cél figyelembevétele nem mentesíti a bíróságot a felek által vitatott jogintézmény releváns elemeinek a konkrét ügyre irányadó tételes jogszabályi rendelkezésekkel való összevetésén alapuló indokolás teljesítése alól [2013. évi CCXXXVVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bek. b) pont, 6. § (1) bek., 7. § (2) bek.; 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet (Jtcsr.)].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az Áht. 60/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során a hatóságnak arányosítási kötelezettsége áll fenn abban az esetben, ha a felperes pusztán adminisztratív hibát vétett a beszámoló elkészítése során, de a beszámoló alapjául szolgáló dokumentumok vizsgálata alapján egyébként megállapítható, hogy a támogatás célja ténylegesen megvalósult és a támogatás felhasználása során felperes az egyéb, az adminisztratív követelményeken túli jogszabályi feltételeknek egyébként eleget tett [2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 47. § (1)–(2) bek., 58. §, 59. §, 60/A. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2.

Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
 
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes 2013. október 28-án létesített munkaviszonyt az alperessel tehergépkocsivezető munkakörre.

A munkáltató azon eljárása, hogy a Budapesttől 400 kilométeres távolságra lakó, 62 éves, hosszabb ideje fizetés nélküli szabadságon levő (ideiglenesen erre az életformára berendezkedő) felperest nagyon rövid határidő biztosítása mellett kívánta a megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadságról egyoldalúan visszahívni, a felperes munkahelytől távol maradó magatartása mellett sem alapozhatja meg a rendkívüli felmentést [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. § (5) bek. b) pont; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A.

A munkavállaló azonnali hatályú felmondásához kapcsolódó juttatások önkéntes munkáltatói teljesítése nem zárja ki a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményének utóbb, perben történő érvényesítését és a már kifizetett összeg visszakövetelését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek., (3) bek., 287. § (2) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A társaság működését alapvetően meghatározó határozat meghozatalának folyamatát, eljárásrendjét szabályozó, a Ptk.-ban, illetve a társasági szerződésben szereplő előírások biztosítják a határozathozatal tagok általi kiszámíthatóságát, átláthatóságát, lényegében a társaság jogszerű működését. Ezért ezek olyan lényeges garanciális szabályoknak minősülnek, amelyeknek a megsértése főszabályként a határozat hatályon kívül helyezését megalapozó súlyos jogsértésnek minősül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:111. § (3) bek., 3:117. § (1) bek., 3:37. § (3) bek.].

Az engedményezés egyik alapvető, a jogintézmény természetéből következő sajátja, hogy az engedményezési szerződés alapján az engedményes a rá átruházott követelés tekintetében az engedményező régi jogosult helyébe lép.