2022

II.

I.

C-237/20. sz. Federatie Nederlandse Vakbeweging kontra Heiploeg Seafood International BV és Heitrans International BV ügyben 2022. április 28-án hozott ítélet

I. Az önkormányzat településképi rendeletében az ágazati jogszabályok felhatalmazása nélkül nem jogosult a hiánypótlás elrendelésének kizárására.
II. A településképi bejelentési eljárásban a rendeltetésváltozásnak az országos településrendezési előírásoknak való megfelelése is vizsgálat tárgyát képezi a helyi építési szabályzat alkalmazása során [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 44. §; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bek.].

Mulasztási ítélet meghozatalának kizárólag a Kp. 4. § (1) és (3) bekezdései szerinti közigazgatási cselekmény elmulasztása esetén lehet helye [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bek., 4. § (1), (3) bek., 85. § (1) bek., 100. § (2) bek. b) pont, 124. § (1) bek., 127. §, 129. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (5) bek.; 2011. évi CLXXXVII. törvény (régi Szkt.) 1. § (3) bek.; 315/2013. (VIII. 28.) Korm.rend. (R) 5. §].

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjával kapcsolatos jogvita közigazgatási jogvita, amelyet közigazgatási perben, a Kp. általános szabályai alapján kell elbírálni, a közszolgálati jogvita elbírálására vonatkozó speciális rendelkezések nem alkalmazhatók [2017. I. évi törvény (Kp.) 4. § (1) bek., 5. §, 12. §; 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 35. §].

Ha a kérelem tartalma és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmezőt ért hátrány nem a védett tulajdonságával van okozati összefüggésben, az alperesnek az Ebktv. 19. § (2) bekezdésében foglalt bizonyítási szabályt nem kell alkalmaznia [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §, 3. §, 4. §, 62. §; 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont, 19. § (1), (2) bek.].

Bíróság kijelölése. Szerződésen alapuló szociális ellátás esetén a szociális intézmény térítési díjának módosítása tekintetében a törvényszék mint polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (4) bek.; 1999. évi III. törvény (Szt.) 115. § (4) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. §].

Az Ebktv. 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak, vagyis a védett tulajdonság és a hátrány valószínűsítése esetén a másik félnek azt kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Ha a sérelmet szenvedett ilyen védett tulajdonságot és hátrányt valószínűsít, a bizonyítási eljárás lefolytatása nem mellőzhető [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. §, 8. §, 13. § (1) bek., 14. § (1) bek. a) pont, 19.

A GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt jogalap szerint akkor lehet jogszerűnek tekinteni az adatkezelést, ha az közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. A sajtó tevékenységének és ezáltal a sajtótermékeknek a sokszínűsége okán az ezen jogalapnak való megfelelést nem lehet általánosságban a sajtó tevékenységére értelmezni, hanem azt mindig konkrétan, a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek érvényre juttatása mellett szükséges vizsgálni [2011. évi CDXXV.

A pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás nem tulajdonjogi természetű, nem tulajdonjog, hanem követelés érvényesítésére irányul, így ezen igény elévülése is bekövetkezhet [2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) 323. §, 436. § (1) bek.; 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 210/D. § (1) bek., 57. § (1) bek.].