2022

I. A közalkalmazotti jogviszonyban álló tanár óraszámának csökkentése olyan kinevezésmódosításnak minősül, amely ellen, ha arra egyoldalúan került sor, ezen a jogalapon a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni a keresetlevelet. A bírósághoz fordulás végső határideje – helytelen jogorvoslati kioktatás esetén is – hat hónap [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §, 287. § (1) bek. a) pont, 22. § (5) bek.].

Az egyesület pártoló tagja tagsági jogviszonyának a létrejötte (a közgyűlési döntés a tagfelvételi kérelem elfogadásáról) abban az esetben is megállapítható, ha az arra utaló egyéb körülmények (a gyakorolt tagsági jogok és egyéb körülmények mellett) a bizonyítási szükséghelyzet fennállása ezt alátámasztja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:67. § (1) bek., 3:75. § (2)–(4) bek.; 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 4. § (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény ( Pp.) 265. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, illetve annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Az irányelv mint uniós jogforrás közvetett jogi szabályozó eszköz, az elérendő célokat illetően kötelezi a címzett tagállamokat, azok tartalmát a tagállamok kötelesek a nemzeti jogrendszerükbe beépíteni.

Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal bekövetkezik – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja –, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 111. § (7) bek., 112. § (4) bek., 157. § g) és h) pont].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

A sajtó-helyreigazítás tárgyában hozott jogerős ítélet azért nem képez ítélt dolgot a személyiségvédelmi per szempontjából, mert bár azonos ténybeli alapból származik, de más jogalapon történik az igény érvényesítése. Ezért a személyiségvédelmi perben akkor is kérhető a megfelelő elégtételadásra kötelezés, ha a bíróság a sajtószervet ugyanazon tényállítás alapján korábban már helyreigazításra kötelezte [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek. c) pont; Alaptörvény IX. cikk (1)–(2) bek.].
 

I. A Kúria mellőzi a jogerős ítélet felülvizsgálatát a hivatkozott jogszabálysértés és a jogerős ítélet indokolása közötti összefüggés hiányán túl a jogvitában nem irányadó, nem adekvát és a fél által is indokolás nélkül hivatkozott jogszabályhelyek alapján.
II. Abban az esetben, ha a megbízási szerződésben kikötött sikerdíjat a megbízó a kifizetés feltételének hiányában fizette meg, a megbízott a vagyoni előny visszatérítésére jogalap nélküli gazdagodás jogcímen köteles.

A támogatási szerződéssel létrejött polgári jogviszony keretében a szabálytalansági döntésben elrendelt elállás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a kedvezményezett tudomásszerzésével válik hatályossá. A jogorvoslat lehetősége nem zárja ki a szerződést felbontó hatást, hanem – a speciális szabályozásból eredően – bizonytalan jövőbeli eseményt (felfüggesztő feltételt) jelent. Az elállást tartalmazó nyilatkozat hatálya a jogorvoslati kérelem előterjesztésének hiánya, visszavonása vagy a szabálytalansági döntés helybenhagyása bekövetkeztével áll be [1959. évi IV.

A jogérvényesítés folytán felmerülő költségek megtérítését az általános kártérítési felelősség szabályaitól eltérően, az ezt szabályozó speciális jogszabályi rendelkezések (eljárási szabályok) alapján lehet követelni a költségre okot adó eljárásban [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) és (2) bek.; 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 156. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. Amennyiben a fél által állított érvénytelenségi okokat az érvénytelenség megállapítása iránti perben a bíróság jogerősen elbírálta, ezeket a fél egy később indított végrehajtás megszüntetése iránti perben sem teheti vitássá.

A dolog visszaadása iránti keresettel szemben előterjesztett – visszatartási jogra alapított – anyagi jogi kifogás esetén az alperesnek meg kell jelölnie a bérleti jogviszonyból keletkezett követelést, valamint az ezt megalapozó konkrét (történeti) tényeket.