Sajtó

A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéleti rendelkezés a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, mely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott.

Az I.r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I.r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.

A felperes a felek között 2005. november 25-én létrejött adásvételi szerződés alapján megvásárolta az alperes társasházi lakásingatlanát a közös tulajdonból hozzá tartozó 171/1000 tulajdoni hányaddal együtt. A szerződésben foglaltak szerint az eladó az ingatlant műszakilag és esztétikailag teljes mértékben felújította. A birtokba lépést követően a felperes a lakásban hangszigetelést kívánt készíttetni, a burkolat megbontását követően azonban a falak vizesedését és a padló nedvesedését észlelte.

Az alperes a felek között 2005. szeptember 10-én létrejött adásvételi szerződés alapján értékesítette a tulajdonát képező ingatlan 108/242. tulajdoni hányadát az I.r. felperes, 13/242. hányadát pedig a II.r. felperes részére. A birtokba adást követően 2005. őszén az I.r. felperes észlelte, hogy a lakóház egyik szobájában elhelyezett laminált padló felpúposodott, és talajnedvesedés, penészesedés jelentkezett. Emellett a tető cseréphéjazata néhány helye sérült, a gerendák pedig korhadtak, szúrágta állapotúak.

A Kúria elnöke 2013. január 10-11-én részt vett Santiago de Chilében a latin-amerikai és karibi országok (CELAC), valamint az Európai Unió bírósági elnökeinek első találkozóján.

A történelmi jelentőségű eseményen folytatott tanácskozás eredményeként a résztvevők aláírták a „Santiagói Nyilatkozatot”, amelyben meghatározták azokat a területeket, amelyeken fokozni kívánják az igazságügyi együttműködés hatékonyságát.