A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme folytán számos, szerteágazó kérdésben kellett felülbírálnia a jogerős ítéletet. Az ingóvagyon megosztásával kapcsolatban az alperes vitatta a természetbeni megosztást, arra hivatkozva, hogy az életközösség megszűnése óta a felperes által használt ingóságok szétosztás számára méltánytalan hátrányt jelent.
A házasság felbontása és járulékai iránt folyamatban volt ügy különös munkaigényességét az adta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében 30 pontban részletezte számtalan eljárási és anyagi jogi jogszabály megsértésére alapított kérelmeit. Ezek között a bíró „elfogultságától” kezdve, az első- és a másodfokú eljárás szinte valamennyi mozzanatán (idézés, környezettanulmány elkészítésének szabálytalansága) keresztül, a bizonyítékok mérlegelését, a jogerős ítélet nem megfelelő indokolását, végső soron az egész eljárás jogszerűségét kifogásolta.
Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben az elsőfokú bíróság a keresetet az abban megjelölt érvénytelenségi okok fennállásának hiányában elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő jogi indokolással hagyta helyben.
Jaromir Ciznár legfőbb ügyészt, aki Dr. Polt Péter legfőbb ügyész vendégeként két napos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodott, 2014. március 7-én fogadta hivatalában dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese.
A jogi normák rendszerében megkülönböztetjük az anyagi és az eljárási jogszabályokat. Az anyagi jog a jogalanyok jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok összessége, amelyek érvényesítésére az eljárási vagy alaki jog szolgál. Az anyagi jogi norma tartalmazhat speciális eljárási szabályokat is. A jogalany valamely jogon vagy kötelezettségen alapuló magatartására az elkövetésekor hatályos anyagi jogszabályok az irányadóak, míg a hatóság az eljárása idején hatályos eljárási jogszabályokat alkalmazhatja.