A felperes önkormányzat és az alperes szolgáltató között létrejött szerződésekből fakadóan több mint tíz évre visszamenőleg több peres eljárás volt folyamatban. A felperes szerződés alapján kiadott tulajdonosi hozzájárulása a kábeltelevíziós rendszer kiépítéséhez a szolgáltatónál vagyoni értékű jogot keletkeztet.
A perben érvényesített igények vizsgálata alapján kimondható, hogy a peres felek között fennállt házassági vagyonközösség megosztása folytán a peres feleknek egymással szemben álló kölcsönös követelései esetében is érvényesül az a szabály, hogy amennyiben a teljesítés – ideértve a beszámítást - a teljes tartozást nem fedezi, a teljesítő – kötelezett – fél határozza meg a kiegyenlíteni kívánt tartozását.
A felperes a tulajdonában álló, szántó művelési ágú ingatlanhányad tulajdonjogát – kérelmének megfelelően – TSZ földkiadás útján szerezte, majd pert indított a tulajdoni hányadoknak AK érték szerinti megállapítása és az ingatlannyilvántartás ennek megfelelő kiigazítása iránt.
A Kúria előtt lévő perben az így kialakult erdő, szántó, kivett udvar részekből álló osztatlan közös tulajdon természetben történő megosztását kérte, oly módon, hogy a megosztás után kialakuló, és kizárólagos tulajdonába kerülő ingatlanban mindhárom művelési ágú terület szerepeljen.
Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé az iratanyag nagy terjedelme, nemzetközi egyezményben foglaltak alkalmazása, továbbá a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem nagy terjedelme és bonyolult rendszere tette.
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy az ICC Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság az adós ellen meghozott ítélete a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. Az adós fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
A törvényszék katonai tanácsa a volt rendőr főtörzsőrmester vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli szolgálatban kötelességszegés vétségében [1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdés], jelentési kötelezettség megszegésének vétségében [1978. évi IV. törvény 350. § (1) bekezdés b) pontja], és közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pontja].