A felperes és az alperes 1998-ban kerültek gazdasági kapcsolatba, és ebből eredt a felperes által a perben érvényesített 5 milliárd forintos kárigény.
A felek között 2012. május 01-jén vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperes részére a 2012. december 31-ig terjedő időszakban eseti megrendelések alapján karbantartási és kivitelezési feladatokat végez. A keretszerződés megkötését követően az alperes számos eseti megrendelést adott a felperesnek, 2012. augusztus 23-án azonban tájékoztatta, hogy a továbbiakban nem kívánja foglalkoztatni. A felperes módosított keresetében 11.411.367 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
A felperes 1998-tól szakképzett kéményseprőként állt az alperes alkalmazásában. A munkaköri leírása rögzítette, hogy a munkavégzése során betartja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó előírásokat és az igazgatói utasításokat. Évente munkavédelmi oktatáson vett részt. A felperes 2012. október 10-én kéménytisztítási feladatokat végzett önálló jelleggel. A felperes a lakáson belül található padlásfeljáróhoz ment, ahol már a házilagos készítésű, egyágú falétra elő volt készítve a falnak támasztva.
A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán abban a kérdésben hozott döntést, hogy a peres felek közötti szerződés megszűnése tekintetében milyen jelentősége van a postai küldeményként feladott felmondó nyilatkozat kötelezett részéről történő átvételének. Megállapította, hogy a jóhiszemű joggyakorlás követelményére és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7.