A per élettársi közös vagyon megosztása iránt indult. A felperes állította, hogy a 2010 novemberében elhunyt örökhagyóval élettársi kapcsolatban élt, az alperesek – az örökhagyó gyermeke és felesége – szerint az örökhagyó házassági életközössége nem szűnt meg, ez pedig önmagában kizárja az élettársi életközösség fennállását.
A Kúria 2016. február 2-án megtartott nyilvános ülésén, a több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt Biszku Béla ellen folyamatban levő büntetőügyben alaposnak találta a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslatát és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.261/2014/17. számú- a Fővárosi Törvényszék 41(I.)B.2158/2013/29. számú hatályon kívül helyezést kimondó és az I. fokú bíróságot új eljárásra utasító- végzéséről megállapította, hogy az törvénysértő.
A közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével. Ezért a Kúria elnökeként szükségesnek láttam a közvéleményt az alábbiakról tájékoztatni:
Előrebocsátom, hogy más bíróság előtt folyamatban lévő ügyről magam sem beszélhetek, azért sem, mert ezek az ügyek jogorvoslati eljárásban később a Kúria elé kerülhetnek.
A felperes – miután a nyugdíjfolyósító igazgatóság által 2010. január 13-án előírt, 2009. október 1. és 2010. január 31. között jogalap nélkül felvett rokkantsági nyugdíj visszafizetésiére irányuló kötelezettségét teljesítette – 2012. január 23-án megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a 2012.
A jogerős ítélet elutasította a felperes 2.315.124.329 forint közigazgatási jogkörben okozott kártérítés és késedelmi kamata megfizetése iránt előterjesztett keresetét.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy a felperes 2000. szeptember 7. előtt keletkezett kára elévült. Az ezt követően felmerült költségek és az elmaradt haszon iránti követelés nem áll okozati összefüggésben az alperes jogelődjének mulasztásával, ezért az alperes nem kötelezhető a felperes kárának megtérítésére.
Budapest, 2016. január 28.