Sajtó

Összefoglaló az Mfv.III.10.572/2015. számú, megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránti kérelem Mmtv. szerinti elbírálása ügyében hozott különösen munkaigényes határozatról

A felperes 2011. november 20-án rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentést terjesztett elő, amelyet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a 2011. december 21-én kelt határozatával elutasított, mert a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása – az NRSZH elsőfokú szakértői bizottságának 2011. november 29-én kelt szakhatósági állásfoglalása szerint – nem érte el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. § (1) bekezdésében írt legalább 50%-os mértéket. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot a 2013.

Összefoglaló: Mfv.III.10.642/2015/5.számú ügyben, a bíróságnak a kereseti kérelemben felülvizsgálni kért társadalombiztosítási határozatok jogszerűségét kell felülvizsgálnia

A társadalombiztosítási szervek 2013. március 1. napjától 2016. február 29. napjáig rehabilitációs pénzbeli ellátást állapítottak meg a felperes részére 55%-os egészségi állapota alapján. A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte azzal, hogy a felperes egészségi állapota 42%-os mértékű, így továbbra is a korábbi ellátásra jogosult. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Összefoglaló az Mfv.III.10.677/2015/4. számú ügyben, a baleseti járadék megállapításához az egészségkárosodás mértékét a NEFMIr. alapján kell megállapítani

A felperes 2001. március 10. napjától 2. fokozatnak megfelelő baleseti járadékban részesült a 28%-os mértékű baleseti egészségkárosodása alapján. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a felperes részére megállapított baleseti járadék ellátást 2013. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig havi 14.790 forintra módosította, mivel a másodfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint a felperes üzemi baleseti eredetű egészségkárosodása és össz-szervezeti egészségkárosodása egyaránt 16%-os mértékű.

A Kúria delegációjának részvétele a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságok Nemzetközi Egyesületének kongresszusán és közgyűlésén Isztambulban

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és dr. Hajnal Péter kúriai tanácselnök bíró, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke részt vett a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságok Nemzetközi Egyesületének 2016. május 4-7-én Isztambulban tartott 12. kongresszusán és közgyűlésén. 

A kongresszus fő témája az alternatív vitarendezés volt, melynek alkalmazhatóságát állami szerződésekkel és közbeszerzésekkel, közszolgálattal, valamint adó- és gazdasági szabályozással kapcsolatos közigazgatási ügyek vonatkozásában vizsgálták a konferencia résztvevői. 

Tájékoztató a Kúria döntésről a Kfv.II.37.827/2015/19. számú ügyben a közbeszerzési pályázaton induló vállalkozások közötti megállapodás versenyjogi értékeléséről

Versenyjogilag tiltott a közbeszerzési pályázaton induló vállalkozások közötti kapcsolatfelvétel, amely azt célozza, hogy a kiírt tendereken, azt egymás között felosztva, a pályázók az egyes pályázatokon a saját, illetve a versenytársuk nyerését biztosítsák. Versenykorlátozó magatartásnak minősül és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. § (1) bekezdésébe, (2) bekezdés d) pontjába ütközik a pályázati tételek kapcsán a pályázóknak egymás között a piac felosztására tanúsított megállapodása.

Budapest, 2016. május 4.