A perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései, akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes, vagy többes számban utal.
A felperes eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte a közigazgatási adóhatározat bíróság általi felülvizsgálatát.
Felülvizsgálati kérelmében (egyebek mellett) sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság az ingatlanértékesítés körében olyan jogszabályhelyekre (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény - a továbbiakban: Szja tv.) 49/B.§, 49/C.§) alapította a döntését, amelyekre a hatóság határozatában utalást sem tett, és miután nem volt egyéni vállalkozó, adózására nem is voltak alkalmazhatóak.
Az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és a Fővárosi Törvényszék közös ünnepi szakmai konferenciát szervezett 2016. június 7-én az országos bírósági integrált könyvtári rendszer megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepi szakmai rendezvényt Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke nyitották meg.
Az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége történetében először adott otthont Budapest a szervezet soron következő kongresszusának 2016. május 18-21. között.
A társadalombiztosítási szervek arra tekintettel, hogy a felperes 57%-os egészségi állapot mellett rehabilitálható, B1 minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitációs ellátásra jogosultságát állapították meg. A bíróság a 2.M.858/2012/31. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes B2 minősítési csoportba tartozó és az alperesnek a rokkantsági ellátás összegéről kellett döntenie az új eljárásban. A 2.M.858/2012. szám alatt folyamatban volt peres eljárásnak a felperes „állapotjavulása” nem volt a tárgya tekintettel arra, hogy az Mmtv. 33/A.