Sajtó

Tájékoztató a Bfv.I.292/2016. számú büntetőügyben hozott, a társtettesként elkövetett rablás megállapíthatóságát, valamint a rablás és a testi sértés halmazati problémáit kifejtő jelentős döntésről

I. A rablást társtettesként követi el az, aki a dolog eltulajdonítása érdekében részt vesz az erőszak vagy a minősített fenyegetés kifejtésében, ahogy az is, aki magában az elvételben, avagy mindkettőben, társa tevékenységéről tudva vesz részt.
II. A rablás elkövetése érdekében kifejtett személy elleni erőszak gyakran okoz a sértettnek könnyű sérülést, ezért a könnyű testi sértés és a rablás bűncselekménye a beolvadás folytán csak látszólagos alaki halmazatot képez.

Tájékoztató a Bfv.I.364/2016. számú büntetőügyben hozott, az egyes nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a sértett életkorának relevanciáját kifejtő jelentős döntésről

A sértett életkorának az elkövetéskor hatályos Btk. 201. § (1) bekezdésében írt megrontás és a 197. § (1) bekezdésében írt erőszakos közösülés bűncselekményi viszonyában, továbbá a Btk. 197. § (2) bekezdésében és a 198. § (1) bekezdésében meghatározott tényállásokat illetően is alapvető büntetőjogi relevanciája van. Annak eldöntéséhez, hogy az elkövetés idején a tizennyolcadik életévét be nem töltött terhelt a megrontásnak egyáltalán elkövetője lehetett-e, a szexuális cselekvőség leírása szükséges.

Tájékoztató a Bfv.I.1.731/2015/14. számú jelentős döntésről, önkéntes elállásra nem hivatkozhat, aki a rablási erőszak folytatásával nem saját belső elhatározásából, hanem egyrészt a sértett ellenállása miatt, másrészt elkövetőtársai unszolására hagy fel

A terheltet – fiatalkorúként – a járásbíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki rablás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés] társtettesként elkövetett lopás vétségében [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat d) pont], garázdaság vétségében [1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdés] és magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §].

Tájékoztató a Bfv.II.224/2016/7. számú jelentős határozatról, a szabadságvesztés súlyosabb fokozatának megállapítására irányuló ügyészi fellebbezés nem oldja fel a súlyosítási tilalmat, így annak alapján a szabadságvesztés tartama nem súlyosítható

I. A járásbíróság a terheltet – mint többszörös visszaesőt – 2 év 3 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a szabadságvesztést 3 év fegyházbüntetésre súlyosította.

Dr. Tálné dr. Molnár Erika a Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiuma kollégiumvezető helyettesének nyilatkozata az InfoRádió Paragrafus című műsorában

A Kúria kollégiumvezető helyettese a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport munkájáról beszélt az InfoRádióban.