A törvényszék első fokon eljáró bírája is kizárólag az Országos Bírósági Hivatal által kijelölt bíró lehet a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén.
I. Vállalkozási szerződés keretében az anyagvásárlásra átvett összeg eltulajdonítása sikkasztást valósít meg.
II. Az elkövetési értéket nem lehet határok között megállapítani.
III. Az elbíráláskori büntetőtörvény alkalmazásának van helye, ha az értékhatárok megváltozása miatt a terhelt sikkasztásként értékelt cselekménye bűntett helyett vétségnek minősül.
Lopást valósít meg a terhelt, ha a házassági vagyonközösség megszüntetése után a korábbi közös vagyonból a volt házastársát megillető ingóságot vesz el azért, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.
Az elsőfokú bíróság a terheltet lopás bűntettében mondta ki bűnösnek [Btk. 370. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont] és ezért őt felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Törvénysértő a többszörös visszaesői minőség megállapítása, ha a terheltet korábban nem visszaesőként ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre
Az első fokon eljáró járásbíróság jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében és más bűncselekményekben, és ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és abból a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
a vagyonelkobzás esetlegesen téves elrendelése miatt nincs helye felülvizsgálatnak, mert az különleges eljárás keretében is orvosolható.
Az eljárt bíróságok a terheltet hamis tanúzás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette, csalás bűntette és hamis közokirat felhasználásának vétsége miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, továbbá vagyonelkobzást rendeltek el, melyet magasabb összegben határoztak meg, mint annak az ingatlannak az értéke, amelyet a terhelt e bűncselekmények elkövetése útján öröklés címén akart megszerezni.