Az intellektuális közokirat-hamisítás azzal valósul meg, hogy a valódi közokiratban a valóságtól eltérő hamis tartalom nyer felvételt, úgy, hogy azt a közokirat kiállítására illetékes hivatalos személy veszi fel. Tulajdonképpen tehát közvetett közokirat-hamisításról van szó, amely a közvetett tettességnek a jóhiszemű hivatalos személy által elkövetett materiális közokirat-hamisítás útján megvalósuló változata.
A magánvádló magánindítvány-tételi jogának életre keltése jogerős felmentéssel végződött közvádas ügyben, felülvizsgálati eljárásban – amelyben egyébként a törvény értelmében igényjogosultként nem vehetne részt – a törvényben kizárt.
A törvényszék a 2016. április 20. napján kihirdetett ítéletével az I. és II. rendű terheltet az ellenük a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
A büntetőeljárásról szóló törvény csak akkor teszi lehetővé az ügydöntő határozat rövidített indokolását, ha azt a bíróság a tárgyaláson a jelenlévő ügyésszel, vádlottal és védővel kihirdetés útján közli, és az ítélet ellen nem jelentenek be fellebbezést. Abban az esetben, ha a vádlott a tárgyaláson a határozat közlésekor nincs jelen és a határozatot a bíróság a vádlott részére kézbesítés útján közli, a határozatnak tartalmaznia kell a részletes indokolást; a Be. 259. § (1) bekezdése a határozat szerkesztésekor nem alkalmazható.
A 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban alkotmányos követelményként megállapított kizáró ok folytán a Be. – 2017. évi XXIX. törvénnyel módosított – 21. § (3) bekezdés a) pontjának a folyamatban lévő eljárásokban történő alkalmazásáról a Be. 606/B. § (1) bekezdése ad iránymutatást, és ennek megfelelően a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a Be. 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró csak a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban nem járhat el.
A pénzmosás alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg, csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető az általa vagy a más által elkövetett bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetét leplezi. Következésképpen az alapbűncselekmény és a pénzmosás esetében valóságos heterogén alaki halmazat nem jöhet létre, azaz egy cselekmény egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki.