Vérplazma alapú gyógyszerkészítmények gyártása, fejlesztése, forgalmazásával kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. október 7.

Tájékoztató a Kúria a Pfv.VI.20.875/2020 számú kártérítés iránti kiemelt egyedi ügyben meghozott határozatáról.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes az állami vérellátó szolgálat feladatainak ellátására kijelölt központi költségvetési szerv, az alperes gazdasági társaság főtevékenysége vérplazma alapú gyógyszerkészítmények gyártása, fejlesztése, forgalmazása. A felperes a 2009-től „Együttműködési szerződés”-ben vállalta, hogy az alperesnek a szerződésben kikötött térítési díjért átadja az általa gyűjtött teljes vérből előállított friss fagyasztott plazma transzfuziológiai célra nem szükséges mennyiségét „tovább-feldolgozás” – stabil vérkészítmények előállítása – céljából.

A felperes a keresetében kérte a szerződés térítési díjra vonatkozó kikötésének semmisségére hivatkozással az alperes kötelezését 11.384.627.265 forint és kamata megfizetésére. Érvei szerint a szerződés térítési díjra vonatkozó rendelkezése a hatósági ár alkalmazását előíró és a hatósági ár mértékét meghatározó jogszabályokba ütköznek.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése és az alperes perköltségre vonatkozó csatlakozó fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az érvénytelenségi kereset megalapozására hivatkozott jogszabályok hatálya a gyógyszergyártó gazdasági társaság alperesre és az általa kötött perbeli megállapodásokra az álláspontja szerint sem terjed ki. A felperes, mint gyógyszergyártási alapanyag szállító a szerződések teljesítésével hozzájárult az alperes gyógyszergyári tevékenysége elvégzéséhez, labilis vérkészítményből stabil vérkészítmény előállításához. A másodfokú eljárásban tiltott keresetváltoztatás volt a felperes részéről a szerződés jogszabályba ütközése körében új jogszabályhely megjelölése. Az először a fellebbezésben új jogszabályhely megjelölésével hivatkozott új semmisségi okot a bíróságnak hivatalból sem kellett észlelnie

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt eljárási jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta a fellebbezésében a semmisség kapcsán megjelölt új jogszabályt. Az anyagi jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság az irányadó anyagi jogi jogszabályokat tévesen értelmezte, így helytelenül alkalmazta.

A Kúria az ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében felsorolt számtalan jogszabályhely rendelkezésének a megsértését nem, vagy nem teljes körűen indokolta, a Kúria azonban a jogerős ítéletet csak a tartalmában is körülírt jogszabálysértésekre korlátozottan bírál(hat)ta felül. A Kúria a másodfokú bíróság helyes érdemi döntésével és annak helytálló indokaival is egyetértett. A felülvizsgálati kérelemnek a jogszabálysértés mibenlétét is kifejtő érvei kapcsán úgy foglalt állást, hogy a felperes perbeli igényérvényesítése az alperes pénzbeni marasztalását célozta, annak jogi megalapozására hivatkozott a térítési díjra vonatkozó jogszabályok megsértésére.  A marasztalási keresete csak abban az esetben vezethetett eredményre, ha a teljesített szerződéssel szemben az alperes többletfizetési kötelezettségét megalapozó jogállítást és tényállítást tesz. A kereset jogi megalapozására a fellebbezésben felhozott jogszabály megsértése, és annak ténybeli alapja nem alkalmas. A másodfokú bíróság jogerős ítéletének lényegi, a jogvitát eldöntő indokai szerint az alperes marasztalása érdekében a felperes által megsértettként hivatkozott jogszabályok a felek szerződéses jogviszonyában nem alkalmazandóak. Ennek az ügy érdemét érintő kérdésnek a jogerős ítéletben felhozott indokait a felperes a felülvizsgálati kérelmében kifejtettekkel nem tudta megdönteni. A jogszabály hatályának önkényes kiterjesztését jelentik a felperes azon érvei, amelyek szerint számára a vérkészítmények előállítása jelentős költségtényező; a vérplazma a profitorientált gyógyszergyártás alapanyaga. A jogbiztonság elvét sérti, önkényes jogalkalmazást enged a felperes azon jogi érvelése, hogy egy hatályon kívül helyezett jogszabályból lehetne következtetni a hatályos szabály tárgyi hatályára, illetve a személyi hatály megállapításánál nem a jogszabályidefiníció, hanem annak köznapi értelme a releváns. Egy jogszabály későbbi hatályon kívül helyezése az érvelést azért nem támaszthatja alá, mert a szerződés érvénytelensége a szerződés megkötésekor eldől, azt, hogy a szerződés jogszabályba ütközik-e, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.

Budapest, 2020. október 7.

A Kúria Sajtótitkársága