Vállalkozói díjban való megállapodás megítélése a szerződés áfa fizetésre vonatkozó tilos elemei esetén

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 17.

Tájékoztató a Pfv.V.21.254/2019/7. ügyben hozott egyedi határozatról.

A peres felek között építési vállalkozási szerződés jött létre. A vállalkozó a teljes munka befejezése nélkül, késedelmesen és hibásan teljesített. A felperes ezért kereseti kérelmében az elmaradt munkák értékének vállalkozói díjból való leszámítását kérte, továbbá a javítási költségek megtérítését és árleszállítást, valamint a szerződésben kikötött mértékű kötbért igényelt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte – döntően – a szerződés érvénytelenségére hivatkozással. Nagyobb volumenű pótmunkák elvégzését is állította, továbbá a túlzott mértékű kötbér mérséklését is kérte.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a felek a vállalkozói díj összegét érvényesen meghatározták, csak a számlázással (áfa fizetési kötelezettség mértékével) kapcsolatos rendelkezés ütközik jogszabályba. A másodfokú bíróság az alperes alaki érvénytelenségi kifogását sem találta alaposnak, és az alperes hibás és késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit alkalmazva elszámolt a felek között. A túlzott mértékű kötbért pedig jelentősen csökkentette.
A mindkét peres fél felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelmét csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően előterjesztett részében vizsgálta és alaptalannak ítélte. A Kúria ítéletében rámutatott arra, hogy a vállalkozási szerződés érvényesen létrejött, mivel a felek a vállalkozói díjban  megállapodtak. Helyesen ítélte meg a másodfokú bíróság a peres felek szerződésének tilos elemeit. A feleknek a számlázással (áfa fizetési kötelezettség mértékével) kapcsolatos jogszabályba ütköző, tilos  megegyezése nem eredményezi a szerződés egészének érvénytelenségét. A Kúria alaptalannak ítélte az írásba foglalás elmaradására hivatkozva előterjesztett érvénytelenségi kifogást is.
A kifejtettek értelmében a peres felek közötti szerződésből jogok keletkeztek a szolgáltatás követelésére, és kötelezettségek az ellenszolgáltatás teljesítésére, továbbá érvényesíthető a szerződésben kikötött kötbérkövetelés is, amelynek a mértékét a másodfokú bíróság helyesen mérsékelte.
A Kúria a kötbér mérséklése tekintetében értékelte, hogy az alperes teljesítési késedelme esetére napi mértékű kötbér kikötésére került sor, amelyet nem a teljesítendő szolgáltatás értékéhez igazítottak a felek, és azt más módon sem maximálták. A felperes által érvényesített kötbérkövetelés a vállalkozói díj több mint ötszörösét tette ki, ami a Kúria megítélése szerint kirívóan aránytalan, eltúlzott, így a másodfokú bíróság helyesen rendelkezett annak mérsékléséről.

Budapest, 2020. június 17.

A Kúria Sajtótitkársága