Vállalkozási szerződésben kikötött ún. „jóteljesítési biztosíték” jogcímén igényelt kártérítés megfizetése iránti perben döntött a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. július 16.

Tájékoztató a Pfv.V.21.150/2019/5. számú egyedi ügyben.
A felperes keresetében az I. rendű alperest több mint 62.000.000 forint, a II. rendű alperest csaknem 113.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni szerződésszegésből eredő kár megtérítése jogcímén. Arra hivatkozott, hogy az alperesekkel létrejött építési, vállalkozási szerződésben kikötött ún. „jóteljesítési biztosíték” óvadék-jellegű volt, az alperesek annak teljes összegét érvényesítették, de a felperes álláspontja szerint csak az általa ki nem javított hibák javítási költségének megfelelő összeg illette volna meg az alpereseket, a fennmaradó – a keresete szerinti – összegekkel elszámolási kötelezettség terheli őket az ő irányában.
Az alperesek vitatták a „jóteljesítési biztosíték” óvadékkénti minősülését, állítva, hogy az a szerződésben „kárátalány-jellegű” biztosítékként funkcionált.

A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Úgy ítélte meg, hogy a szerződés értelmezése és a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése útján a felperes állítása nem bizonyított.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Ítéletének indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, hogy a bíróság a bizonyítékokat nem okszerűtlenül, nem logikátlanul értékelte, nem jutott nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésre sem, így a bizonyítékok mérlegelése nem volt jogszabálysértő. Kiemelte továbbá, hogy az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni, ennek során az eset összes körülményét figyelembe kell venni.

Budapest, 2020. július 16.

A Kúria Sajtótitkársága