Vállalkozási szerződés teljesítésének megtagadása miatt érvényesített kártérítési követelés tárgyában hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. október 9.

Tájékoztató a Pfv.V.20.738/2019/5. számú határozatról. A felek között közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött vállalkozási szerződés alapján az alperes kórház egy új épület kialakítását és egy meglévő épület átalakítását, felújítását rendelte meg a felperestől, aki a szerződésben nyilatkozott arról, hogy az átvett kivitelezési tervdokumentáció és a munkaterület jellemzőinek ismeretében nem tapasztalt olyan tényt, amely a szerződésszerű teljesítésben akadályozná. Szerződésszegése esetére a felperes meghiúsulási és késedelmi kötbér megfizetésére vállalt kötelezettséget.
Az alperes a kivitelezés megkezdése után egy új, az eredetitől eltérő műszaki tartalmú tervdokumentáció alapján kérte az átalakítási, felújítási munkák elvégzését. A felperes a későbbiekben több alkalommal is felhívta az alperest az új tervdokumentáció kiegészítésére, hiányosságainak pótlására.
A felperes kötelezetti késedelmére és hibás teljesítésére hivatkozással az alperes a szerződést felmondta, és a felperest késedelmi kötbér megfizetésére szólította fel. A felperes a felmondást jogszerűtlennek tekintette, egyúttal közölte az alperessel, hogy a teljesítés megtagadása miatt a lehetetlenülés következményeit kéri vele szemben alkalmazni.
A felperes keresetében vállalkozói díj és kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését, míg az alperes viszontkeresete vállalkozói díjelőleg visszafizetésére, valamint meghiúsulási és késedelmi kötbér megfizetésére irányult.
A másodfokú bíróság jogerős közbenső és részítéletével – az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletét részben megváltoztatva – megállapította, hogy a felek között létrejött fenti vállalkozási szerződés 2015. december 15-én az alperesnek felróható okból lehetetlenné vált, és ezért az alperes köteles a felperes ezzel összefüggésben felmerült kárának megtérítésére. Egyebekben – a viszontkereset elutasításáról és az alperest a felperes javára vállalkozói díj megfizetésére kötelező részítéleti rendelkezések tekintetében – az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletét helybenhagyta. Kiemelte: az alperes azzal, hogy 2015. augusztus 10-én – a műszaki tartalmát tekintve – egy teljesen új tervdokumentáció alapján kérte a kivitelezést, új megrendelői igényt közölt. A teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges tervkiegészítéseket ugyanakkor a szerződésben előírt tervszolgáltatási kötelezettsége ellenére, a felperes többszöri felhívását követően sem szerezte be, és ez a jogosulti késedelme a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 303. § (3) bekezdése értelmében a felperes egyidejű kötelezetti késedelmét kizárta. Ennélfogva az alperes a Ptk. 300. § (1) bekezdése alapján elállásra nem volt jogosult, de azzal, hogy 2015. december 15-én – az elállásnak minősülő jognyilatkozata megtételével – kifejezésre juttatta, hogy a jogviszonyt nem kívánja fenntartani, és véglegesen elzárkózott a még hiányzó, szakmailag szükséges tervkiegészítések szolgáltatásától, a teljesítést megtagadta. Emiatt a felperes a Ptk. 313. §-a szerint megalapozottan kérte a lehetetlenülés Ptk. 312. § (3) bekezdése által meghatározott jogkövetkezményének alkalmazását, és követelhette kárának megtérítését. Mindezekből következően pedig az alperes meghiúsulási és késedelmi kötbér megfizetése iránti viszontkeresete nem volt teljesíthető.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős közbenső és részítéletet hatályában fenntartotta. Mindenekelőtt utalt arra, hogy az alperes anélkül hivatkozott a szakértői bizonyítás szabályainak megsértésére, az általa felajánlott bizonyítás indokolatlan mellőzésére, az indokolási kötelezettség elmulasztására, a szerződés téves értelmezésére, a másodfokú bíróságnak a közbeszerzési szabályok által megkövetelt kötelező írásbeli alakkal kapcsolatos téves álláspontjára, valamint az elállásának jogszerűsége, hogy az ezekkel összefüggő, adekvát jogszabályhelyet megjelölte volna. E felülvizsgálati támadások ezért érdemben nem voltak vizsgálhatóak. Rámutatott arra, hogy az alperes hivatkozásával szemben a jogerős közbenső és részítéletnek a tervek tartalmával kapcsolatos ténymegállapítása nem volt iratellenes. A szerint az alperes által szolgáltatott eredeti tervdokumentáció a hibái, hiányosságai miatt a kivitelezésre valóban nem volt alkalmas, holott a felperes annak ismeretében vállalta a szerződésszerű teljesítést. Miután azonban az alperes a későbbiekben egy új tervdokumentáció alapján kérte a kivitelezést, szükségtelen volt annak vizsgálata, hogy a felperes az eredeti tervdokumentáció tekintetében elmulasztotta-e a Ptk. 392. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott értesítési és figyelmeztetési kötelezettségének teljesítését. A felek jogvitájában ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, a vállalkozónak a tervdokumentáció hiányossága miatti felelősségét megállapító 190/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdését alkalmazni nem kellett.

Budapest, 2019. október 9.

A Kúria Sajtótitkársága